A várkapitány hosszúcsontjainak mérete alapján termetbecsléssel állapították meg, hogy 178-182 cm magas, erős testalkatú férfi volt, amellyel nagyon kiemelkedett kortársai közül (az átlagtermet 166 cm volt) – írja a HEOL.hu. Az is kiderült, hogy Dobó István élete vége felé közeledve köszvényben szenvedett. Erőteljes koponyája, erős járomcsontja, fejformája és arcvonásai kiválóan alátámasztják a források jellemzését: markáns és karakteres egyéniség volt, akkor is ezt tükrözné.
Dobó sírját 2006-ban, a szlovákiai dobóruszkai templom átépítésekor találták meg. Korabeli, hiteles ábrázolás nem maradt fenn róla, csupán a halála után, a fia által készíttetett szarkofág fedlapján látható az arcképe. Ám ez feltehetően idealizálja őt. Az eddig ismeretlen vonásokat Kustár Ágnes, Balikó András szobrászművész, valamint Évinger Sándor antropológus készítette el a Magyar Turán Alapítvány felkérésére.
Dobó István (forrás: MTI)
Minden apró vonásában Dobó Istvánéval megegyezőt nem tud létrehozni a szakember, azonban ez az arc igen hasonló az eredetihez – magyarázta Évinger Sándor antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa. Koponyájáról az orvosi diagnosztikában használatos CT segítségével készítettek háromdimenziós felvételeket. A rekonstrukció két fő szakaszból állt: először a „kényszerű” munkákat kellett megcsinálni, vagyis a koponya hiányos, alakbeli torzulásait javították ki anatómiai jelleg alapján.
Ez után kezdődhetett el a tényleges arcrekonstrukció. A mimikai izmokat az eredési és tapadási helyek szerint határoztuk meg. A lágyszövet-adatokkal ezeknek az izmoknak a vastagsága számítható ki, mely után a szem, a száj, az orr elhelyezkedésének és formájának megállapítása következett. Mikor ezekkel elkészültek, bevonták egy nagyjából ötven éves ember korának megfelelő „bőrrel”. A hajviselet, a bajusz és a szakáll számít valóban csak következtetésnek, ezt az adott korszakra jellemző viselet alapján építették rá a szoborra – idézi a lap a szakembert.
Dobó István koponyája (forrás: MTI)
