Földünk napjai meg vannak számlálva, gyilkosa a ma még életet adó Nap lesz. A csillag ugyanis kora előrehaladtával egyre nagyobb lesz, lassan felforrósítja, majd elnyeli a kék bolygót. Igaz, akkor már nem kék lesz, mert a víznek nyoma sem marad. Az utolsó túlélők pedig nem mi, emberek, de még csak nem is a csótányok lesznek. Hanem olyan apró élőlények, amelyek létezéséről most tudomást sem veszünk.
Skót kutatók számítógépes modellekkel igyekeztek minél pontosabban megismerni a Föld jövőjét. Egymilliárd év múlva a Nap intenzitása úgy megnő, hogy visszasírnánk a mai 40 fokos kánikulát. A felszín hőmérséklete 100 Celsius-fok fölé emelkedik, az óceánok lassan elpárolognak. A légkörbe kerülő vízgőz növeli az üvegházhatást, így csak tovább gerjeszti a forróságot.
A folyamat és a vele párhuzamosan csökkenő oxigénszint rövid időn belül elpusztítja a növényeket és a nagyobb állatokat. Nem sokkal később extremofil mikrobák csoportjain kívül nem marad élőlény a bolygón. Ezek az apróságok olyan szélsőséges körülmények között élnek, amelyben más létforma képtelen lenne fennmaradni. Egyesek extrém magas vagy alacsony hőmérsékleten érzik jól magukat, mások eltűrik a radioaktiv sugárzást, a magas nyomást, extrém szárazságot, illetve a savas vagy lúgos környezetet.
A tudósok szerint a mikrobák mélyen a föld alatt, az „utolsó csepp” víz köré gyűlve dacolnak majd a hőséggel, szárazsággal és a jövőbeli Föld mérgező légkörével. A feltételek romlásával viszont ők is kipusztulnak, mintegy 2,8 milliárd év múlva a bolygóról eltűnik az élet emléke is.
Körülbelül ötmilliárd év múlva a Nap elkezdi felfalni a Földet: eleinte egy hatalmas, a Nap felszínéből kiemelkedő rész fogja elnyelni, később még beljebb juthat a csillagba. A fenti forgatókönyv szerint bolygónk anyaga a Nap belsejében uralkodó magas hőmérséklet miatt fokozatosan el fog párologni. Elméletileg 7,6 milliárd év múlva teljesen el is fogyhat bolygónk anyaga – ha a Nap felfúvódott állapota kitart ilyen sokáig.
