Amikor Neumann János és kollégái az első, akkor még több tonnát nyomó számítógép fejlesztésén dolgoztak, fogalmuk sem volt róla, hogy épp megváltoztatják a világot. A magyar származású zseni olyan bonyolult képletekkel dolgozott, hogy szüksége volt egy kis segítségre, ezért megalkotta a számítógépet. A hőskorban még a gyártó cégek is úgy vélekedtek, néhány száz gép bőven kiszolgálja majd a világ igényeit.
Mára azonban átestünk a ló túloldalára, rég nincs szükségünk annyi számítástechnikai eszközre, kütyüre, amennyit gazdasági érdekből ránk tukmálnak. Az idáig vezető utat, a számítástechnika fejlődését mutatja be közérthető módon a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Európában egyedülállóan gazdag állandó kiállítása és egy könyv, amit június 25-én a kiállítás helyszínén tartott konferencián mutatnak be.
A rendezvény díszvendége Neumann János lánya, Marina von Neumann Whitman lesz, aki azt is megosztja az érdeklődőkkel, milyen volt egy géniusz lányaként felnőni – tudta meg a Hír24 Alföldi Istvántól, az NJSZT ügyvezető igazgatójától.
Korszakalkotó találmány
A számítástechnika mára nem pusztán társadalomformáló, hanem korszakalkotó tényező. Információs társadalomban élünk, amelynek hatását történelmi példákon keresztül csak olyan fordulópontokhoz hasonlíthatjuk, mint a feudalizmus kialakulása, vagy az ipari forradalom. A számítógépektől az okostelefonokig terjedő eszközök nagyon rövid idő alatt gyökeresen megváltoztatták az életünket. Minden előnyükkel és hátrányukkal együtt.
A gyors információhoz jutás, a tanulás segítése, a könnyebb ügyintézés és a szórakozás mellett nem kell sokáig sorolni az előnyöket. Fel kell viszont hívni a figyelmet megváltozott világunk árnyoldalára is – figyelmeztet Alföldi István. A magyar társadalom jelentős része, 30-35 százaléka, de egyes becslések szerint csaknem a fele kimarad ezen pozitív hatásokból, ami miatt komoly hátrányba kerül.
Fotók: Northfoto
Modern analfabéták
Digitális írástudatlannak nevezzük azokat, akik hátrányos helyzetük, netán idősebb koruk miatt nem kerülhetnek a számítástechnika közelébe: beszűkülnek az információs csatornáik, munkalehetőségeik, de még álláskeresési lehetőségeik is. Versenyhátrányuk hasonló, mint a múlt század eleji analfabétáknak iskolázott társaikkal szemben.
Még akkor is, ha világviszonylatban Magyarországon igen fejlett a számítógépes kultúra. Az egyenlőtlenségek leginkább „kihalásos” alapon fognak mérséklődni, a fiatalok már beleszületnek a digitális társadalomba. A hátrányos helyzetű rétegek felvilágosításában, segítésében viszont az államnak is komoly szerepek kell vállalnia.
Kell a lazítás
Alföldi a Hír 24-nek kitért arra is, a hihetetlen mennyiségű és villámgyorsan elérhető információ komoly nyomásként nehezedik az emberre. Agyunk egyszerűen nemcsak feldolgozni, de befogadni sem tudja a ránk zúduló információlavinát. Egy kérdésre egy gombnyomással megtaláljuk a választ, bármikor, bárki számára elérhetőek vagyunk: a teljesítménykényszer örökös pörgésben tartja az embert.
Ebből néha ki kell szakadni. A telefont éjszakára ki kell kapcsolni és nem szabad még éjfél után is rákapcsolódni a céges levelezésre. Az NJSZT vezetője nem akarja senkinek megmondani, mit tegyen, de ő még szakmabeliként is időnként „magára kényszeríti” a pihenőt.