Az oregoni tudományegyetem és az oregoni nemzeti kutatóközpont tudósai ugyanazzal a technológiával dolgoztak, mint amelyet az első klónozott állat, Dolly bárány életre hívásakor alkalmaztak 1996-ban az edinburghi Roslin Intézet szakemberei: egy felnőtt sejtének genetikai anyagát ültették át emberi petesejtbe, amelynek saját DNS-ét eltávolították. Az eredmény egy emberi embrionális őssejt lett.
Az őssejtek a test mestersejtjei, amelyekből valamennyi más sejtünk létrejön, felhasználásuk új utat kínál olyan betegségek gyógyítására, mint a cukorbetegség, a szívroham utáni izomelhalás vagy a Parkinson-kór.
A kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy a létrehozott sejtek úgy viselkednek, mint a valódi őssejtek, amelyek képesek máj-, szív- vagy idegsejtekké alakulni.
A kutatócsoport eltávolította egy bőrsejt sejtmagját, amely egy beteg genetikai örökítőanyagát tartalmazza, és azt egy emberi petesejtbe ültette, amelynek a sejtmagját előzőleg szintén eltávolították. A megtermékenyítetlen petesejt elkezdett embrióvá fejlődni és őssejtet termelni. Mivel hordozza a beteg genetikai kódját, a sejteket be lehet ültetni a beteg szervezetébe annak kockázata nélkül, hogy az immunrendszer kilökné őket.
A technológia már sikeresnek bizonyult majmokon, az embereken végzett korábbi próbálkozások azonban rendre csődöt mondtak, mert a petesejt igen sérülékeny.
Az új technológia a szakemberek szerint etikailag jóval életképesebb, mint a korábbi klónozási módszerek, mivel nem használnak fel hozzá megtermékenyített emberi embriókat. Ennek ellenére az áttörés minden bizonnyal újra felkavarja a vitákat a reprodukciós klónozásról, mivel a módszer elméletben megteremti az alapot ahhoz, hogy a jövőben embert hozzanak létre. A kutatók hozzátették: remélik, hogy felfedezésük nem fog elvezetni ahhoz, hogy bármely más kutató megpróbáljon embert klónozni.
