Februárban már „nagy karriert írt le” a kör kerületének és átmérőjének hányadosa, amikor is a Pi élete című film nyerte el az idei Oscar-gálán a legtöbb aranyszobrocskát. E filmben a főszereplőt hívták így. A pinek azonban 1988 óta kitüntetett napja is van, mégpedig március 14.
Egész biztosan sokat használta munkássága során ezt a számot Albert Einstein, aki 1879-ben éppen március 14-én látta meg a napvilágot Ulmban. „Vallásosságom a végtelenül felsőbbrendű szellem alázatos csodálata. E szellem a kis dolgokban nyilvánul meg, hogy megérthessük valóságát” – írta egy coloradói bankárhoz 1927-ben. Lehet, hogy erre a szülinapra gondolt?
A szám szerelmesei nemcsak nemzetközi napot gründoltak a pinek, hanem többek között verseket is írtak hozzá. Szász Pál matematikus 1952-ben például úgynevezett mnemotechnika versben örökítette meg.Ebben az egymást követő szavak annyi betűt tartalmaznak, mint a pi egymást követő számjegyei.
Vigyázat, rövid matematika!
A π (pi) egy, a matematikában és a fizikában használt valós szám. Neve a kör kerületének görög nevéből ered (perimetrosz= kerület), annak első betűje a pi.
Ez egy úgynevezett irracionális, sőt, transzcendens szám. Értéke két helyiértékig 3,14, de ezután a tizedesjegyek száma végtelen. A modern számítástechnikai módszerekkel már több mint 1 billió tizedesjegyig kiszámították a pontos értékét, és semmilyen ismétlődési minta nem fedezhető fel a számokban. 1784-ben Shancks angol matematikus 30 évi munkával 707 tizedesjegyig számította ki, de 1944-ben a szintén angol Fergusson kimutatta, hogy Shancks az 528. tizedestől kezdve tévedett.
Hogy miért is jó kiszámolni, mondjuk, az 5 milliárdodik tizedesjegyet is, azt csak a matematikusok tudják. De végül is, miért jó megmászni a Mont Everestet, 10 másodperc alatt futni a 100-at, vagy 6 másodperc alatt kirakni a Rubik-kockát?
