A marsjáró a küldetésének 182. marsi napján egy 1,6 centiméter széles, 6,4 centiméter mély lyukat vájt, ezzel beszerezve az emberiség első felszín alatti mintáját a vörös bolygóról.
S bár a lyuk nem tűnik túl nagynak, a történelmi pillanatot már az indulás előtt lázas készülődés előzte meg, hiszen a tudósok nem tudhatták, milyen típusú kőzettel fognak találkozni. Éppen ezért a marsjáró ezen alrendszerének összeállításakor nyolc különböző fúrófejet teszteltek, melyekkel összesen 1200 lyukat fúrtak húszféle földi kőzetbe.
Magán a Marson az elmúlt majdnem két hét telt el azzal, hogy a Curiosity az előtte elterülő finom szemcsés üledékes alapkőzetet vizsgálgatta, „kóstolgatta”, hogy a február 8-i manőver sikerét bebiztosítsa.
(Fotó: NASA)
A marsjáró és annak földi irányítói hamarosan górcső alá vehetik a kőzetet és a fúrás okozta port, előtte azonban a pontos eredmények érdekében néhány napot azzal töltenek el, hogy meggyőződnek arról, semmilyen földi anyag (vagy horribile dictu, baktérium) nem került a vizsgálandó minta közelébe.
