Sajnos vagy sem, attól nem kell tartani, hogy a felfedezés felborítja a világ gazdasági rendszerét, az azonban biztos, hogy öregbíti a Michigani Állami Egyetem hírnevét.
Ugyan a kutatók “mikrobiális alkímiaként” jellemzik tevékenységüket – elmondásuk szerint valami értéktelenből készítenek valami értékeset -, ehhez hozzá kell tenni, hogy a kiindulópontként szolgáló arany-klorid sem olcsó. Persze nem ér annyit, mint a 99,9 százalékos tisztaságú arany végtermék, de semmiképpen sem értéktelen.
A munka oroszlánrészét azonban nem a tudósok, hanem a Cupriavidus metallidurans nevű baktérium végzi el, amely meglepően jól bírja a toxikus anyagot – 25-ször jobban, mint azt eddig gondolták. A mikroorganizmusoknak “etetés” után nagyjából egy hétre van szükségük ahhoz, hogy szimpatikus aranyrögöket hagyjanak maguk után. A kutatók egyébként azt feltételezik, hogy ez a folyamat a természetben is rendszeresen lezajlik.
