A csillagászokat is lenyűgöző, tőlünk négyszáz fényévre található fogást a chilei Atacama-sivatag ötezer méteres magasságában működő ALMA (Atacama Large Millimeter Array) rádiótávcső-rendszernek köszönhetjük.
A jelentős mennyiségű glikolaldehid jelenléte azért számít szenzációnak, mert ez a molekula – legalábbis a biológia általunk ismert változatában – építőkockája annak a folyamatnak, amely az RNS-hez és az élethez vezet.
Az IRAS 16293-2422 katalógusjelű csillag a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben található
Adódik persze a kérdés, hogy miként jöhet létre az élethez szükséges bármi az űrben, mikor eddig meg voltunk arról győződve, hogy ehhez elengedhetetlenek a Földhöz hasonló körülmények. Nos, a csillagászok szerint arról van szó, hogy a protoplanetáris korongban található egyszerűbb gázok a protoplanetáris korongban található porszemek körül gyűlnek össze, hogy komplexebb molekulákat hozzanak létre a központi csillag nyújtotta hő segítségével.
A kutatás egyébként arra utal, hogy még azelőtt kialakulhatnak komplex fehérjék, hogy egy életre alkalmas bolygó létrejött volna – persze azt egyelőre nem tudni, hogy ezek a molekulák képesek-e egy planéta születését túlélni. Amennyiben igen, úgy előfordulhat, hogy az élethez szükséges közeg és az élet párhuzamosan jön létre.
Éppen ezért a csillagászok szerint ennél is nagyobb kérdés, hogy a világegyetemben mennyire gyakori a most felfedezett jelenség.
