Tudomány

Menáhem Kohen kijavította az Ószövetséget

Különleges küldetésének végéhez érkezett egy izraeli zsidó kutató: Menáhem Kohen nem kisebb célt tűzött ki maga elé harminc évvel ezelőtt, mint hogy megszabadítja a héber Bibliát a fellelhető összes szövegbeli hibától, elkészítve az Ószövetség teljes mértékben hiteles kiadását.

A szakember által végzett korrektúra, amely elsősorban a nyelvtani pontatlanságokra és a bibliai szimbólumok bonyolult halmazára összpontosított, a héber Biblia – keresztény szóhasználatban Ószövetség – első igazán nagyszabású átvizsgálása az elmúlt 500 évre visszamenőleg. Több ezer középkori kézirat áttanulmányozása révén az immár 84 esztendős Kohen összesen 1500 pontatlanságot fedezett fel a héber szövegekben. Ezeket mind kijavította saját, 21 kötetes változatában, amelynek utolsó része várhatóan jövőre jelenik meg.

A zsidó törvények szerint egy Tóra-tekercs érvénytelen, amennyiben egyetlen betű is hibásan, vagy rossz helyen szerepel benne. Kohen természetesen nem akarja megváltoztatni a zsidó szertartásoknál használt szent tekercsek szövegeinek írásmódját, amely igyekezet valószínűleg heves ellenállásba ütközne, csupán azoknak a verzióknak a pontosítását tűzte ki céljául, amelyeket a héberül olvasni tudók használnak a szövegek tanulmányozása végett.

Utoljára Jakob Ben Hajim vállalkozott a héber Biblia ilyen szintű korrekciójára, aki 1525-ben, Velencében jelentette meg a Rabbinikus Bibliát (héberül Mikraót Gedolót). Ez a változat, amely tartalmazza a zsidó valláshoz kapcsolódó különböző szövegeket és a kor legfontosabb rabbinikus kommentárjait, nemzedékeken keresztül mérvadó maradt, és ma is megtalálható a gyakorló zsidók könyvespolcain.

Mivel Ben Hajimnak alacsonyabb rendű kéziratokra és kommentárokra kellett támaszkodnia, ezért számos olyan pontatlanság került a szövegekbe, amelyeket később tovább erősítettek az újabb kiadások. A nyelvtani elírások nincsenek kihatással a bibliai történetekre, nem változtatják meg azok jelentését. Néhány helyen például hibásan szerepelnek a magánhangzójelek, vagy rossz helyen áll egy betű a szóban, amely gyakran a több száz évvel ezelőtti hibás átmásolás eredménye. A korrekciók egy részét a recitált bibliaolvasást segítő kantillációs jeleken kellett elvégezni.

A Tel-Aviv melletti Bar-Ilan Egyetemen dolgozó Kohen elsősorban az Aleppói Kódexre, a héber Biblia legpontosabb másolataként számon tartott ezeréves pergamenszövegre támaszkodott a munkája során. A kódexet évszázadokon keresztül a szíriai Aleppó nagy zsinagógájában őrizték, elzárva a kutatók, így Ben Hajim elől is. 1947-ben azonban egy szíriai csoport felgyújtotta a zsinagógát, és a pergamen egy rövid időre eltűnt, majd egy évtizeddel később jelentős részét Izraelbe csempészték.

A mára digitalizált kódex kitűnő alapot biztosított Kohen számára, ám mivel a szöveg nagyjából egyharmada – mintegy 200 oldal – továbbra is hiányzik, a kutató kénytelen volt a pergamen többi része, valamint a héber Biblia második legautentikusabb verziója, a 11. századi Leningrádi Kódex alapján “átvizsgálni” a Mózesi könyveket. Kohen felhasználta az elérhető legátfogóbb kommentárokat is, mindenekelőtt a 11. századi Slomo Jichaki, ismertebb nevén Rasi rabbitól származó magyarázatokat.

Rafael Zer, a projekt szerkesztői koordinátora ugyanakkor “kvázitudományosnak” nevezte Kohen munkáját, mivel a kutató egy végső terméket hozott létre, és nem teszi lehetővé az olvasó számára a munkafolyamat tanulmányozását. Fia, a számítógép-programozóként dolgozó Smuel segítségével Kohen elkészítette a projekt digitális verzióját is, amely reményei szerint meghatározó alapanyaga lesz az izraeli oktatási rendszernek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.