Tudomány

Az egoizmus tarja egyben a birkanyájat

Nem az „együtt erősebbek vagyunk", hanem a „mentse magát, aki tudja" mottó irányítja vészhelyzetben a csapat tagjainak viselkedését.

Veszély esetén a birkanyáj szoros csoportformációt alakít ki, ami sikeresen visszaveri a kívülről érkező támadásokat. Úgy tűnik, mintha kölcsönösen védenék egymást. A kutatók szerint azonban ez a nyájdinamika tiszta egoizmuson alapszik, minden birka megpróbál minél előbb kikerülni a veszélyzónából, ezért a csoport közepe felé igyekszik, mert úgy érzi, ott lenne igazán biztonságban – írta a wissenschaft.de internetes oldal kedden.

Azt, hogy a csordaszellem mögött több önös érdek húzódik meg, mint csoportszellem, korábban is sejtették már. Andrew King, a Londoni Egyetem kutatója és munkatársai utánajártak a dolognak: egy birkanyáj mind a 46 tagját és az őrzőkutyát is GPS-készülékkel szerelték fel. A kutya feladata az állatok összeterelése közben, hogy a támadó szerepét játssza el.

A GPS-jelek segítségével a kutatók pontosan követni tudták az egyes állatok mozgását, majd számítógép segítségével modellezték a csoportdinamikát. „Amint a kutya közeledni kezdett, az állatok a nyáj közepe felé mozdultak el. Ennek eredményeként a teljes csoport bezárult a támadó előtt” – mondta King.

A szakértők abból indultak ki, hogy minden birka a szomszéd állathoz képest határozza meg pozícióját és ehhez képest mozdul a nyáj közepe felé, ahol a legnagyobb biztonságban érezheti magát. King csapata folytatja kutatásait, hogy kiderítsék, mennyire befolyásolja ezt a viselkedést a csoport mérete, a támadás ideje vagy módja.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.