“Ritkán fedezünk fel újonnan kifejlődött fajt” – hangsúlyozta a Stirlingi Egyetem kutatója, Mario Vallejo-Marin, aki akkor bukkant rá a szép sárga virágra, amikor tavaly nyáron családjával Dél-Skóciában sétált. A növényhibrideknek jellemzően páratlan számú kromoszómája van, ami alkalmatlanná teszi őket a reprodukcióra. A most felfedezett növény azonban meglepő módon megkétszerezte teljes genomját.
A Mimulus peregrines (avagy vándor) névre keresztelt új fajhoz “véletlen események sora” vezethetett, a kifejlődés lépéseit a kutató részletesen tanulmányozni kívánja. Az evolúciós folyamat megismerése segíthet megérteni azt is, miként jött létre például a búza, a gyapot vagy a dohány, amelyek sok ezer éve hasonló úton alakulhattak ki.
Különlegessége, hogy a többi bohócvirágtól eltérő nagyságú a genetikai állománya és egyetlen más változattal sem kereszteződik. (Fotó: Mario Vallejo-Marin)
Az új faj szülőegyedei az 1800-as években érkezhettek Skóciába az Egyesült Államok nyugati részéből és a dél-amerikai Andok-hegységből. Az utódfaj legfeljebb 140 éve alakulhatott ki, de legnagyobb valószínűséggel csak néhány évtizede.
