A therapodák – a szörnylábúak – két lábon járó, többségükben ragadozó dinoszauruszok voltak. Az utóbbi években több tollas theropoda fosszília került napvilágra, ám minden esetben a dinoszauruszok a szörnylábúak Coelurosauria klánjához tartoztak. E kiterjedt csoporthoz tartozott a T. rex, ahogy a madarak is, amelyek a coeluroszauruszok egyetlen ma élő leszármazottai. A most felfedezett Sciurumimus albersdoerferit viszont a Megalosauridae-dinoszauruszok közé sorolják, vagyis a szabály alóli első kivételt jelenti.
“Az összes ismert tollas ragadozó dinoszaurusz a madarak közeli rokonai. A Sciurumimus albersdoerferi sokkal előbb jelent meg az evolúciós családfán, ami azt is jelentheti, hogy az összes ragadozó dinoszaurusz tollazattal rendelkezhetett” – magyarázta Oliver Rauhut német paleontológus.
(Fotó: PhysOrg/Jura Museum Eichstätt/H. Tischlinger)
A fiatal egyed fosszíliái Bajorország északi részén, mészkőrétegekből kerültek elő: az igen jó állapotban fennmaradt maradványokon jól látszik a rostos tollazat lenyomata. A Sciurumimus albersdoerferi elnevezés a mókusfélék családjához tartozó egyik nemre, a Sciurusra utal, és “mókusszerűt” jelent, tekintettel az állat rendkívül dús tollazatú farkára. De nem csupán tollazata miatt érdekes, csontváza, amely a ragadozó dinoszauruszok esetében a legteljesebb az Európában előkerültek közül, ritka alkalmat kínál a paleontológusoknak, hogy fiatal egyed maradványait vizsgálják meg.
“Régóta feltételeztük, hogy a dinoszauruszok életmódja változott növekedésük során. A Sciurumimus albersdoerferi fogazata például lényegesen eltér más ismert Megalosauridae-dinoszaurusztól, ami azt jelenti, hogy különbözhetett az étrendje” – fejtette ki Rauhut.
A felnőtt megaloszauruszok testhossza elérte a 6 métert, súlyuk pedig meghaladta az 1 tonnát. Ragadozók voltak, amelyek más dinoszauruszokra is vadásztak. A fiatal egyed mindössze 71 centiméteres volt, és keskeny, hegyes fogaiból ítélve rovarokra és egyéb apró zsákmányra vadászhatott.
