Martin Kundrát, az archeológusok egyike szerint a felfedezés több szempontból is különleges. “A tojásokban még a hátsó lábak ízületes csontjai is megőrződtek. Ez az első alkalom, hogy tojásokat találunk alvarezszaurida csontmaradványok közelében.“
A fellelt maradványok fajuk utolsó képviselői az egykori déli szuperkontinensről, Gondwanáról a mezozoikumból – azaz a 250 millió évvel ezelőtt kezdődő és 65 millió évvel ezelőttig tartó földtörténeti korból. Ezek az állatok a dinoszauruszok legtitokzatosabb csoportjához, az alvarezszauridákhoz tartoznak, amelyek legnagyobb faja 2,6 méter hosszú, a legkisebb pedig félméteres volt. A család minden tagja kétlábú, tollas élőlény, fajaik előkerültek Ázsiából, valamint Észak- és Dél-Amerikából is; koponyájuk madárszerű, csőrforma állkapcsukban apró fogak lapultak. Felkarjuk robusztus, ám rendkívül megrövidült formájú volt, kézcsontjaik masszív fegyverré alakultak, végükön hatalmas karommal.
A Bonapartenykus ultimus nevű fajhoz tartozó két tojást együtt találták a csontokkal, így talán az anyjuk tojócsatornájában lehettek annak halálakor. A fészekben még számos meszes tojáshéjdarabot is találtak, ami arra szolgál bizonyítékul, hogy pár tojás nyilvánvalóan életképes, késői fejlődési szakaszban lévő embriókat is tartalmazott.
Kundrát elemezésének eredményei szerint a tojáshéjak semmilyen eddig ismert tojás mikrostruktúrájára nem hasonlítanak. “A tojáshéjminták vizsgálatakor pásztázó elektronmikroszkópot használtam. Felfedeztem egy szokatlan megkövesedett objektumot bennük. Kiderült, hogy ez az első bizonyíték a dinoszaurusztojások gombás fertőzésére.“
