Az általánosan elfogadott elmélet szerint ugyanis 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas bolygóközi ütközés történt. Ebben a formálódó ős-Föld és egy Mars-méretű bolygócsíra, amelyet Theiának neveztek el, összeütközött, és a kozmikus karambol által kilökődött anyag állt össze előbb gyűrűvé, majd egy gömb alakú bolygótestté. Ennek megfelelően tehát a Hold anyaga részben a Földből származik, ám jelentős mennyiségben, körülbelül 40 százalékban a Theiából.
Az elméletnek megfelelően a Hold izotóp-összetétele mindkét “szülőjének” vegyi összetételét kellene tükrözze, a Nature Geoscience című folyóiratban publikált tanulmány viszont egészen más “vérségi” kapcsolatokra utal.
A Chicagói Egyetem kutatói Junjun Zhang irányításával az Apollo-program keretében a Földre hozott holdkőzet 24 mintájában elemezték a titánizotópok (Ti 50 és Ti 47) arányait. Mint kiderült, ezek gyakorlatilag teljesen azonosak a földköpeny titánizotóp-összetételével, az eltérés mindössze négy részecske egymillió anyagegységenként. (Összehasonlításképp a meteoritok esetében az eltérés 600 titánrészecske egymillió anyagegységenként).
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy igen hasonlatos a holdkőzet és a földköpeny oxigénizotóp-összetétele is, vagyis a titánizotópok újabb adalékkal szolgáltak arra, hogy a Holdnak esetleg csak egyetlen “szülője” van, mivel az kevéssé valószínű, hogy a Theia vegyi összetétele azonos lehet a Földével.
A Föld és a Hold vegyi összetételében mutatkozó hasonlatosság magyarázható esetleg azzal, hogy a becsapódás következtében “összekeveredhetett” bolygónk és Theia anyaga. Előfordulhat viszont az is, hogy a gigantikus becsapódás “őrült” forgásra késztette a Földet, amelyből ekkor szakadt ki egy hatalmas darab.
Junjun Zhang és kollégái a továbbiakban kalcium és egyéb vegyi elemek izotóparányait vizsgálja annak reményében, hogy ezek a mérések segítenek többet megtudni a Hold születésének körülményeiről.
