Egyelőre csupán a “lehetséges” szupernóva-besorolást kapta meg, azonban a Bad Astronomy blog szinte biztosra veszi a szupernóva-esemény bekövetkeztét – csillagászati szempontból rendkívülinek számítana “rajtakapni” egy szupernóvát.
Szabad szemmel sajnos nem látható, azonban az amatőr csillagászok könnyen megtalálhatják az Oroszlán csillagkép irányában. Ráadásul mivel még nem történt meg a szupernóva besorolása, a “profik” valószínűleg minden segítségért hálásak lesznek.
A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, mely során a csillag fényessége (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, mely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz.
Ha a szupernóva-robbanás közeli por vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt.
A Napban és Földünkön található, lítiumnál nehezebb elemek léte annak köszönhető, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben több szupernóva-robbanás történt.