A Kairuku grebneffi 27 millió évvel ezelőtt, egy valóságos pingvinparadicsomban élt – akkoriban Új-Zéland legnagyobb részét víz borította, csupán a jelenlegi hegycsúcsok emelkedtek ki a tengerből, így rengeteg parti költőhely kínálkozott a pingvineknek, amelyeknek több faja is élt a térségben.
Az őslénytankutatók megállapították, hogy a madár sokkal magasabb volt, mint a jelenlegi rekorder, a császárpingvin, amely “csak” 1 méteres – a Kairuku grebneffi 1,3 méteres magassága mellé akár 60 kilogrammos testsúly is dukált, ami kétszerese a császárpingvinének.
(Forrás: Otago Egyetem)
Ewen Fordyce, az Otago Egyetem paleontológusa és az ősmadár eredeti felfedezője szerint a nagyobb testméret alkalmazkodási mechanizmusként alakult ki, amelynek révén az állat sokkal messzebbre tudott beúszni és mélyebbre merülni élelem után kutatva, mint modernkori fajtársai. A tudósoknak azonban azt egyelőre nem tudják, hogy ilyen testi adottságok mellett miért halt ki – lehet, hogy éghajlatváltozás, de lehet, hogy ragadozók okozták a vesztét.
A leletek másik érdekessége, hogy a korábbi két faj helyett a térségben immáron ötről tudnak. Ez azért fontos, mert a jelenkori pingvineknek fajspecifikus élőhelyeik vannak – a Humboldt-pingvin Peru partvidékét kedveli, a Magellán-pingvin főleg Argentínát preferálja -, ezzel szemben a paleontológusok szerint az őskori Új-Zélandon a különböző pingvinfajok egymás mellett éltek.
