John “Jack” R. Horner a Montana Állami Egyetem professzora a Maiasaura felfedezője és egyben a Jurassic Park című film technikai tanácsadója egy teljesen új ötlettel állt elő azzal kapcsolatban, miképpen lehetne életre kelteni a dinoszauruszokat – állítja a brit Daily Mail online napilap.
Szerinte egyáltalán nem a borostyánokhoz kell fordulnia a tudománynak, hogy azokból próbáljon meg kivonni őshüllő DNS-eket, ahogy azt a Jurrasic Parkban is láthattuk, hanem például a ma élő csirkéhez, vagy bármilyen más madárhoz, ugyanis valamilyen szinten mind őrzi a dinoszauruszok örökségét.
Horner úgy gondolja, ha ki lehetne kapcsolni egy madarakban genetikailag azokat a tulajdonságokat, melyek modern madárrá teszik őket, akkor feltámadnának a génjeikben a szunnyadó dinoszauruszjellemzők.
A paleontológus bizarr ötletéhez egy posztdoktori kutatót keres, aki jártas a madarak fejlődésbiológiájában.
Horner kezdetben egy emu genomjának az elemzésének állna neki, mivel nagyjából egy emu minden jellemzőjére szüksége van ahhoz, hogy egy Velociraptor méretű dinoszauruszt készítsen.
Munkáját ugyan támogatják más tudósok, de elmélete sokak szerint erőltetetten hangzik.
Hans Larsson a kanadai McGill Egyetem paleontológusa a közelmúltban kísérletet végzett, hogy leírja hogyan rövidült le a dinoszauruszok hosszú farka a madaraknál. Legnagyobb felfedezését a témában egy kétnapos csirke embrión hozta meg számára.
A csirkéknél ugyanis ilyen idős korban nem négy vagy nyolc csigolya kezd el fejlődni, ami a madarakra lenne jellemző, hanem 16 csigolya, gyakorlatilag egy hüllő hosszú farkával folytatódik gerincoszlopuk. Amikor a madarak kikelnek a tojásból már csak öt csigolyájuk van, de DNS-ükben kódoltan jelen vannak a dinoszaurusz tulajdonságok.
Larsson elképzelhetőnek tartja, hogy száz év múlva a tudomány képes lesz arra, hogy feltámassza a dinoszauruszokat, úgy hogy visszaforgatja a madarak “evolúciós óráját”.
