Tudomány

Megszigonyozná a NASA az üstökösöket

Az amerikai űrhivatal már épített egy prototípust, mely szigonnyal venne mintát az üstökösök anyagából.

A NASA mérnökei szerint így lehetne a legbiztonságosabban anyagot gyűjteni a csóvás égitestekről anélkül, hogy leszállnának rájuk.

Korábban a NASA egyik korábbi üstökös mintavételi akciója során becsapódó szondát juttatott a Tempel-1 üstökös magjába, hogy tanulmányozhassa az onnan kivágódó anyagot.

A Stardust űrszonda 2004-ben már aerogél felülete segítségével vett mintát a Wild-2 üstökös kómájából.

Az üstökösöket fagyott jég darabok, gáz és por alkotja, melyek, ha elég közel kerülnek a Naphoz olvadt állapotba kerülnek. Ilyenkor az üstökösnek csóvája nő, mely a Nappal ellenkező irányba áll, és főleg ionizált gázokból tevődik össze.

Mivel jóval kisebbek, mint a bolygók, gravitációjuk is sokkal kisebb. Egy szondának így nehezebb landolni felszínükön. Éppen ezért hasznos a szigonyos technika, amelyet a NASA marylandi Goddard Űrközpontban fejlesztettek ki.

A hatalmas űrbéli íjhoz hasonló gépezet 183 centiméter magas. A szigony mintavételi egységes üreges, az összegyűjtött anyagot tárolja.

A tervek szerint a szondákat akár több ilyen szigonnyal is felszerelhetnék, tehát az üstökös különböző részeiről vehetnének mintát egy időben, és természetesen más és más mélységű talajrétegekből.

Az üstökösök kutatása nagyon fontos a Földre érkező élet rekonstruálása szempontjából. A NASA a Stardust szonda által szerves molekulákat mutatott ki a Wild-2 üstökös anyagaiban, ami azt jelenti, hogy az űrből érkező anyagok az “élet csíráit” hordozhatják.

Az űstökösszigonyt először az Európai Űrügynökség Rosetta missziója keretében alkalmaznák, és a Csurjumov–Geraszimenko űrszonda megismerésére vetnék be 2014 októberében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik