A Homo sapiens által mamutcsontokból épített “kunyhók” eddig Nyugat-Ázsiában kerültek napvilágra, az építményeket a 27 500 és 15 000 évesre datálják.
Most Ukrajnában, a Dnyesztr-partján, Molodova falu közelében egy őskőkori régészeti helyszínt tártak fel a párizsi Természettudományi Múzeum archeológusai Laetitia Demay irányításával.
Az ásatások során egy negyven négyzetméteres alapterületű, kör alakú építmény került napvilágra, amelyet 116 mamutcsontból alkották, agyarak, váll- és medencecsontok, bordák felhasználásával. Az időjárás és víz okozta károsodás arra utal, hogy a csontokat egy sekély árokban helyezték el. Az építmény korát 44 ezer évesre becsülik.
A jelek szerint itt dolgozták fel a zsákmányt és készítették el 15 főzőgödörben az étkeket. Az építmény belsejében legalább 15 mamuttól származó csontokat fedeztek fel, amelyeken látszanak a hús lefejtésekor a kőeszközökkel ejtett bemetszések, karcolások. Ugyanakkor nincs annak nyoma, hogy állatok lakmározhattak volna a mamuttetemekből. Az ásatások során napvilágra kerültek más állatok, így bölények és szarvasok csontjai is.
Mint Stéphane Péan, a tanulmány társszerzője kiemeli, Molodova környékén feltárt őskőkori építmény különbözik a Homo sapiens által készített csontkunyhóktól, következésképp a két faj egymástól függetlenül fejlesztette ki az építési “technikát”. A helyszínen feltárt kőeszközök tipikus Neander-völgyi szerszámok voltak, szintén azt támasztva alá, hogy a Homo neanderthalensis készítette a csontépítményt.
“A Neander-völgyi ember csoportjai legfeljebb harminc főből álltak, s rendszeresen visszatértek Molodova környékére, ahol vadásztak, majd feldolgozták és elfogyasztották a zsákmányt” – vélekedett Stéphane Péan.
