A régészek a helyszínen találtak hat tölgyfatörzsből kivájt hajót, majd több száz, szinte érintetlen állapotban lévő tárgyat. Mind a leletek mennyisége, mind a minősége óriási meglepetést okozott a szakembereknek.
Háromezer éves textilmaradványok, fűzfakosarak, fa kardmarkolatok is előkerültek. Közöttük számos különlegesség is akadt, többek között ételtárolásra szolgáló edények és egy tál, benne egy fából készült kanállal, valamint az ebéd maradékával, amelynek elemzése kiderítette, hogy csalánlevélből készült sűrű leves lehetett.
A hajók – melyek közül kettőnek igen szokatlan a díszítése – szintén kiváló állapotban maradtak fenn, még ma is látható a fa erezete és a festés maradványai, hasonlóképpen a javítások is.
David Gibson, a Cambridge-i Egyetem régészeti tanszékének vezetője szerint a leletek nemzetközi jelentőségűek. “Egy kenu megtalálása nagyszerű dolog. Kettőé kivételes. Haté egyszerűen hihetetlen” – mondta. A kutatásvezető, Mark Knight hozzátette: “mindeddig, ha a bronzkori környezetről beszéltünk, olyan volt, mintha valami szűk kis lyukon, vagy félig leeresztett függönyön keresztül látnánk. Ezzel a lelettel azonban kinyíltak az ablakok, és sokkal többet láthatunk a tájból”.
A tárgyak azért maradtak meg ilyen jó állapotban, mert mélyen besüllyedtek a tőzeglápba. Amikor a felette lévő rétegeket eltávolították, a leletek “olyan eredetinek tűntek” – jegyezte meg Knight.
Az ásatások vélhetően még éveken át folytatódnak a helyszínen, amelynek megtalálásához egy készülő építkezés vezetett, mivel a földbe süllyedt kincsek nem látszottak sem a felszínről, sem pedig légi vagy radarfelvételeken.
A 150 méteres bronzkori folyószakaszon jól konzerválódott a történelem előtti folyóparti élet. Láthatók a halászok apró gátjai, fűzfából készült, kosárformájú halcsapdák, valamint rostos fakéregből szőtt, mintás szélű textilmaradványok, ékszerek – közöttük zöld és kék gyöngyök. A fémeszközök között találtak bronz kardokat és lándzsahegyeket, számos közülük újszerű állapotban került a folyó medrébe valószínűleg vallási áldozatként. Az egyik hajó 8,3 méter hosszú.
“Olyan, hogy beleülhetne az egész család, beleértve a nagypapát, a nagymamát, két kecskét és minden mást” – mondta Knight. A legkisebb hajó hossza is több mint négy méter.
A leletek arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy az emelkedő vízszinthez miképpen alkalmazkodtak a környék lakói a vizet használva a szállításra, pontyot, angolnát halászva. Hogy a hajók milyen távolságig voltak képesek utasaikat és az árut elszállítani, az nem tisztázott egyelőre.
Habár a csónakokat minden valószínűség szerint nem használták a tengeren, az egyik bronzkori kard mégis az Észak-Spanyolországban használatos fegyverekhez hasonlít.
Miután kiemelték a lápból, a leleteket konzerválják, mielőtt a nyilvánosság előtt is bemutatják.
