A hír már akkor felvetette a lehetőséget: be lehet szerezni embriószerű őssejteket a regeneratív orvoslás számára anélkül, hogy ahhoz emberi embriókat pusztítsunk el.
Európában az embrionális őssejthiány a kutatásokban nagy problémát jelent, amióta etikátlannak minősítették az Európai Unión belül folyó embrionális őssejtkutatásokat. Ezért áldás lenne az európai őssejtkutatók számára az ausztrál tudósoktól származó 208-as ötlet.
Peter Hartmann a Nyugat-Ausztrália Egyetem kutatója és kollégái fedezték fel először az anyatejőssejteket. Három éve még nem lehetett tudni, mennyire használhatóak. Most azonban kiderült, mindhárom embrionális csíraréteg át tud alakulni más sejtekké. Ezek a csírarétegek az endoderma, a mesoderma és az ectoderma, tőlük lesz igazán őssejt az őssejt.
Az anyatejőssejtek válhatnak csontsejtekké, izületi sejtekké, idegsejtekké, zsírsejtekké, hasnyálmirigy sejtekké, termelhetnek saját inzulint, májsejtekként albumint (vérben is rejlő fehérje).
A kutatók maguk is hihetetlennek tartják, de ezek a sejtek igen nagy mennyiségben fordulnak elő az anyatejben. Az anyatej két százalékát alkotják őssejtek, de ez a szám változhat annak függvényében, mennyi tejet termelnek egy nőnek az emlői, továbbá mennyire telítődnek a mellek tejjel.
Más kutatók szkeptikusak, az anyatejőssejtek csak akkor győzik meg a világot, ha megmutatják, mire képesek egérkísérletek során. Ha az anyatej bizonyítana, többé valóban nem lenne szükség a csak őssejtek előállításához létrehozott embriókra, és ezzel megoldódna a jelen orvosi kutatások egyik legnagyobb etikai aggálya.
Az anyatejőssejtekkel folyó kutatásokat jövőre Bécsben a 7. Szoptatási Szimpóziumon fogják a nagyközönség előtt ismertetni.
