A baj ott kezdődik, hogy hiába a szó helyesen írt alakját (a „munkanélküli-segély”-t) gépelem be a keresőbe, a találatok között elvétve akad hasonló. A kifejezést tehát legtöbben külön, „munkanélküli segély”-nek írják, és mivel a Google ma már sokak számára a leggyorsabb helyesírás-ellenőrző, a lavina könnyen elindul és ránt magával sokakat…
Kezdjük az elejéről. A munkanélküli szót egybe kell írni, hiszen összetett szó: a munka főnév, illetve a nélkül névutóból képzett melléknév összekapcsolódásával jött létre. A végén álló -i képző ellenére a szó szófaja főnév.
Épp ezért itt nem minősítő jelzői szerepet tölt be, ahogy talán a szóvégi -i képző miatt sokan gondolják. Ha a munkanélküli szó minősítő jelző lenne, akkor azt fejeznénk ki, hogy a segély a munkanélküli, vagyis ’a segélynek nincs munkája’.
A beszédben persze mindegy, igazán csak írásban fontos, hogy itt egy jelentéssűrítő szókapcsolatról van szó, a ’munkanélkülieknek járó segély’-ről, és az ilyen szókapcsolatokat egybe kell írni (példa: csigalépcső= ’csigavonal alakú lépcső”. Fura lenne „csiga lépcső”-ként, ugye?). Vagy maradhatunk a jelzős szerkezetnél is, és beszélhetünk a ’munkanélkülieknek a segélyé’-ről, de a lényegen ez sem változtat, hiszen a rag elmaradása miatt ott is a szóelemek egybeírásával jelöljük a birtokviszonyt (példa: kabátgomb = ’kabátnak a gombja’).
Tehát mindenképpen az egybeírás a követendő. A kötőjeles írás pedig az egybeírás egy fajtája, amely a túl hosszú szavak világos tagolását és könnyebb érthetőségét szolgálja. A munkanélküli-segély már hét szótag, és a többszörösen összetett szavakat (munka+nélküli+segély) hat szótag felett kötőjellel tagoljuk, legtöbbször az utolsó rész vagy egység elé téve azt.
Szóval ebben a kérdésben nem célszerű a Google-ra hallgatni. Bár azt is tudjuk, hogy ha az ember a munkanélküli-segéllyel vagy munkanélküli-járadékkal, munkanélküli-biztosítással kapcsolatban kénytelen ügyeket intézni, nem a szavak helyesírása a legfontosabb. Sajnos. TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE
