David Vaughan a British Antarctic Survey kutatója munkatársaival azt akarja megfejteni, vajon keletkezett-e a múltban vízi híd az Antarktiszon, vagy az olvadás újból megnyithatja-e ezt az átkelőt.
Elméletük alapján ugyanis, amikor a kontinens feletti éghajlat melegebb volt – az interglaciális, jégkorszakok közötti időszakokban -, akkor az Antarktiszon megolvadt, és elvékonyodott a jégtakaró olyannyira, hogy vízréteg alakult ki a sziklás kontinens nyugati területei fölött.
Vaughan szerint ezek a csatornák már azelőtt észlelhetők, mielőtt a jég felolvadna a helyszínen. Éppen ezért a csapat az Antarktisz szikláin és vastag jégtakarója felett végeztek radarral méréseket. Ahhoz pedig, hogy komoly bizonyítékot találjanak elméletükre, Vaughan csapata mohaállatok viselkedését kezdte el vizsgálni.
A mohaállatkáknak ugyanis különös módon a nyugat-antarktiszi félszigeten jóval több közös faja található, mint ami várható lenne az őket elválasztó több ezer kilométernyi tengerpart alapján. Jelen élőhelyeik arra utalnak – Weddel- és Amundsen-tengerek -, hogy valaha az egész félszigetet egy részét tengeri út szelte le a kontinensről.
Sajnos a mohaállatkákból nem lehet arra következtetni, hogy ez a tengeri átjáró pontosan mikor nyílt ki utoljára. Vaughan becslése szerint az Antarktisz jelenlegi olvadása körülbelül 900 év múlva lehetne olyan mértékű, hogy újra hajózhatóvá válna a jeges kontinens felszíne.
