Egy 25 éves csimpánzon Panzee-n épp most bizonyították be kutatók, hogy érti az emberi beszédet. Azaz nemcsak reagál egy adott személy hangjára vagy az abból leszűrhető érzelmekre, hanem feldolgozza azt, amit az ember mond neki.
Panzee már több mint 130 angol szót ért meg, sőt ezeket szinusz-hullám formájában, egy mesterséges – szintetikus – hangtól hallva is felismeri, és feldolgozza.
A Panzee-val végzett legújabb kutatásokat a San Diego-i Amerikai Akusztikai Társaság 162. éves találkozóján jelentették be. “Az eredmények azt sugallják, hogy a csimpánzok és az emberek egy közös őse már képes volt érzékelni a beszédszerű hangokat, és a korai emberek kihasználták ezt a látens képességet” – állítja Lisa Heimbauer a Georgia Állami Egyetem Nyelvi Központjának kutatója.
A csimpánzok és az emberfélék közös őse, egy a pliocén korban, 5-8 millió évvel ezelőtt élt ősi emberszabású tehát már rendelkezett az emberi nyelv neurobiológiai feltételeivel.
Az új eredmények cáfolják azt az elméletet, mely szerint az ember beszédértése egy speciális és a Földön egyedülálló kognitív folyamat lenne.
A csimpánzok az embergyerekekhez hasonlóan, csak akkor képesek elsajátítani a beszédértés képességét, ha már a legkorábbi életszakaszaikban folyamatosan beszédet hallanak maguk körül.
Már korábban bebizonyosodott, hogy a főemlősök speciális hangokat adnak ki bizonyos helyzetekben, de a kutatók szerint ezek a gesztusok még nem képeznek nyelvet. Mimikával, jelnyelvvel viszont az az agyterület – Broca-terület -aktivizálódik náluk, mely az emberi beszédképzésért felelős.
Napjainkra már az is tény, hogy tapasztalatgyűjtés és az oktatás a csimpánzokat jártassá teheti az emberi nyelv használatában. Így valamilyen fokig nemcsak hogy értik az emberi nyelvet, hanem képesek ki nem mondva, de “szavainkkal” kommunikálni érzelmeiket és vágyaikat.
