A tudós nevéhez fűződik a Lisp programnyelv megalkotása, amelyet 1958-ban a mesterséges intelligencia nyelvének választott, majd 1960-ban publikálta ezzel kapcsolatos eredményeit. Manapság is használják ezt a programnyelvet, amely egyike a legrégebbi magas szintű programozó nyelveknek.
McCarthy úgy gondolta, vannak olyan aspektusai az emberi intelligenciának, amelyeket elég pontosan meg lehet határozni ahhoz, hogy egy gépet be lehessen programozni a szimulálásukra.
Erről egy kutatási támogatással kapcsolatos előterjesztésben számolt be 1955-ben. Ugyanebben az indítványban ő használta először a “mesterséges intelligencia” kifejezést. Meghatározása szerint a mesterséges intelligencia “az intelligens gépek megalkotásának tudománya és technikája”.
McCarthy 1927-ben született Bostonban emigráns baloldali szülők gyermekeként. Szülei a gazdasági válság alatt gyakorta költöztek.
Kamaszként önmagát képezte matematikából azokból a tankönyvekből, amelyeket a Caltechben, a műszaki tudományok híres kaliforniai egyetemén használtak, amikor a családja Los Angelesben élt. Mikor bejutott a Caltech-re, matematikából át is ugorhatta az első két évet.
Diplomáját 1948-ban kapta meg, a matematika PH.D fokozatot pedig 1951-ben szerezte meg a Princeton Egyetemen.
McCarthy a Princetonban, a Darthmouth-ban és a Massachusetts-i Műszaki Egyetemen – MIT – töltött rövid időszak után 1962-ben került a Stanford Egyetem Mérnöki Karára. 2000-ben ment nyugdíjba.
A tudós 1972-ben elnyerte a Turing-díjat az Association of Computing Machinery számítástechnikai tudományos társaságtól, 1991-ben pedig a National Medal of Science kitüntetésben részesült.
Az üzenet szerint McCarthy vasárnap hunyt el, 84 esztendős korában.
