Stephanie Fae Beauclair, akit egészen 1997-ig csak „Baby Fae” néven ismert a világ 1984. október 14-én született. Korábban érkezett a tervezettnél, az orvosok pedig azonnal tudták, hogy a csecsemővel gond van – a születése utáni másfél órában megoldhatatlan szívrendellenességet, hypoplasztikus balkamrai szindrómát diagnosztizáltak nála. Ennél a betegségnél a szív bal kamrája nem fejlődik ki rendesen – 1984-ben ez a diagnózis egyet jelentett a halálos ítélettel.
Fae édesanyjának, Teresa Beauclairnek az orvosok két választási lehetőséget adtak: vagy otthagyja a csecsemőt a kórházban, hogy megfelelő ellátást kapjon (ami viszont nem menti meg az életét), vagy hazaviszi, hogy Fae az otthonában, családi körben halhasson meg. Teresa az utóbbi mellett döntött.
Ekkor lépett be a képbe Dr. Leonard Bailey, a Loma Linda Children’s Hospital szívsebésze. Bailey elmagyarázta a gyászoló asszonynak, hogy csapata évek óta kísérletezik újszülött páviánok és kecskék szívének átültetésével, és hogy meg van győződve róla, hogy egy bébipávián megfelelő donor lehetne a csecsemőnek. Azt is bevallotta, hogy ezt az eljárást még sosem tesztelték „élesben” – ezen a ponton viszont egyiküknek sem volt vesztenivalója.
Teresa Beauclair végső kétségbeesésében beleegyezett az operációba, a műtét előkészületeit pedig a stáb igyekezett a legnagyobb titokban tartani – hiszen újszülötten még sosem hajtottak végre szívátültetést, pláne nem úgy, hogy a donorszerv nem is emberből származott. Baby Fae október 25-én délután már kritikus állapotban volt, azért az orvosok úgy döntöttek, nem várnak tovább – kiválasztották a legmegfelelőbb donorállatot, majd 1984. október 26-án hajnalban nekikezdtek az operációnak a Loma Linda kórház 3. számú műtőjében. A beavatkozás sikeres volt.
Ezután kezdődött a médiacirkusz – az ügy annyira szenzációsnak bizonyult, hogy a nemzetközi sajtót 21 napon keresztül ez a sztori uralta. Az újszülötteken végrehajtott szívátültetés a korabeli mellkassebészet „Szent Grálja” volt, egyrészt a beteg méretei, másrészt pedig amiatt, hogy hagyományos donort szinte lehetetlen volt találni. Dr. Bailey és csapata erre a problémára igyekezett megoldást találni, amikor először nekiláttak megvizsgálni a fajokon keresztüli szervátültetés lehetőségeit. Az eset elképesztő orvosi és etikai vitát generált. Voltak, akik azon háborodtak fel, hogy állati szervet ültettek egy ember testébe, mások viszont azt tartották elfogadhatatlannak, hogy a beavatkozáshoz meg kellett ölni egy bébipáviánt – márpedig ha egy pávián annyira közel áll az emberhez, hogy szervet cserélhetnek, akkor milyen jogon gyilkoltak le egy ilyen állatot egy gyermek megmentése érdekében?
A felhajtás közepén Fae állapota két héten keresztül folyamatosan javult, majd megtörtént az, amitől a transzplantációs sebészek a legjobban tartanak: a csecsemő immunrendszere támadni kezdte az idegen szervet. Pontosabban a legtöbben erre következtettek Fae állapotának romlásából, azonban idővel kiderült, ennek pont az ellentéte zajlott le – azaz a szív volt az, ami támadni kezdte a csecsemő immunrendszerét, egészen addig, amíg Fae szervei sorban leálltak. Stephanie Fae Beauclair végül 1984. november 16-án halt meg.
Noha az esetet a sajtó igyekezett kudarcként elkönyvelni, Dr. Bailey folytatta kutatásait a csecsemőkori szívátültetés területén – igaz, Fae halála körül annyi volt a bizonytalanság, hogy Bailey felhagyott a fajok közötti transzplantáció ötletével. Ő volt végül az, aki egy évvel később végrehajtotta a történelem első, emberi donorral végzett csecsemőkori szívátültetését – páciense, aki „Baby Moses” néven vonult be a történelembe, ma orvosnak tanul.