A tudományos életet csütörtök este sokként érte a hír, hogy a CERN svájci kutatóintézetének mégis sikerült egy a fénynél gyorsabban haladó neutrínó sebességét mérni.
Ha valóban igazak a mérések, tehát nem csak hibáról van szó, akkor ez a tény összeegyeztethetetlen Einstein speciális relativitáselméletével, ami szerint semmi sem utazhat gyorsabban a fénynél.
A fénysebességnél gyorsabb lehetséges sebességtől azonban “nem csak Albert Einstein foroghat a sírjában”.
Ugyanis hongkongi fizikusok idén júliusban arról jelentettek meg tanulmányt, hogy mivel semmi sem mehet gyorsabban a fénynél, így lehetetlen az időutazás. Ha ennek a cáfolata érvényes, akkor abból az következik elvileg, hogy mégis lehetséges az időben utazni.
Sőt nemcsak az időben előre való utazás lehetne lehetséges, hanem a neutrínókkal a múltba is lehetne “üzeneteket” küldeni, állítja Seth Lloyd fizikus, a Massachusettsi Technológiai Intézet kutatója.
Szerinte ezt az üzenetküldést úgy kell elképzelnünk, mintha a neutrínókat “tükröznénk”, de a neutrínók olyan gyorsan haladnának, hogy a “tükröződés” gyorsabban jutna a múltba, mint ahogy a “tükrözés” folyamatát magát elkezdenénk.
Mivel azonban a neutrínók nem észrevehetők a múltban, így szinte nulla az esélye annak, hogy az így visszaküldött szubatomi részecskéket valaha észrevennék az előző generációk – mivel ezek a részecskék mindenen áthaladnának, akár egy “szellem”. (A neutrínók fele még egy fényév vastag ólomfalon is észrevétlenül átjut!)
Tehát igen nehezen beszélhetnénk le neutrínók segítségével arról Abraham Lincolnt, hogy ellátogasson 1865-ben a Ford Színházba, vagy Petőfi Sándort, hogy részt vegyen a segesvári ütközetben, de azért abba mégis izgalmas belegondolni – ha igazak a múlt héten nyilvánosságra hozott mérések -, hogy fizikailag mégis összekuszálódhat az idő.
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
A részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatható.
Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt.
Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó rendkívül közömbös az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás – ütközési – hatáskeresztmetszete igen kicsi, s egy fényév vastag ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át.
Eme tulajdonságuk jelentős mértékben megnehezíti, hogy kísérleti úton észlelni tudjuk őket.
A neutrínókkal kapcsolatos mérésekkel a neutrínódetektorokkal foglalkoznak. Az egyik legnevesebb a Gran Sassó-i neutrínódetektor, a GALLEX, melyet elvileg a múlt héten nyilvánosságra hozott mérésben is bevetettek. Akkor 300 006 km/s sebességre gyorsuló szubatomi részecskéket sikerült azonosítani.
