A felfedezés révén a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az amazóniai térségnek két vízáramlási rendszere van: a felszínen lévő vízelvezető, az Amazonas és a mélyen fekvő üledékes rétegeken áthatoló földalatti áramlás, a Hamza névre keresztelt folyó.
Elisabeth Pimentel kutató a Petrobras brazil olajipari óriásvállalat által az Amazonas vidékén – az Acre, a Solimoes, az Amazonas, a Marajó és a Barreirinhas medencéjében – fúrt 241 kőolajkút hőmérsékletét elemezte.
Az Amazonas és a Hamza egyaránt keleti irányba folyik, medrük vonala is hasonló. Jelentős különbség van közöttük viszont abban, hogy az Amazonas vizének sebessége jóval nagyobb a földalatti folyóénál: másodpercenként 0,1-2 méter, míg a Hamza vize évente 10-100 métert halad előre.
A tudósok szerint a földalatti folyam vize nagyon mélyen ömlik a tengerbe az Amazonas torkolatának közelében. Elképzelhető, hogy a földalatti édesvizű folyó beömlése okozza a tenger alacsony sótartalmát az amazonasi torkolatvidéken.
Brazíliában tizenkét vízgyűjtőmedence van, amelyekben a Föld édesvíz-készletének közel 13 százaléka tárolódik.
