Az új projekt keretében az egyetem több százezer papirusztöredéket digitalizál, hogy az önkéntesek bekapcsolódhassanak a szövegek katalogizálásába és lefordításába.
“Professzoroktól egyetemi hallgatókig, amatőr ókorkutatókig bárki részt vehet a munkában” – hangsúlyozta Dirk Obbink, a projekt igazgatója.
A Kairótól 160 kilométerre délnyugatra, Felső-Egyiptomban található Oxyrhynchust, a Hegyesfejű hal városát az Újbirodalom idején alapították, a 19. nomosz – óegyiptomi közigazgatási egység – székhelye volt.
A hellenisztikus korban Egyiptom harmadik legnagyobb városává nőtte ki magát, ahol 11 000-férőhelyes színházat, hippodromot, közfürdőket építettek. A keresztény időkben templomairól és kolostorairól volt nevezetes a Hegyesfejű hal városa.
Több mint egy évezreden át Oxyrhynchus lakói a település határában halmozták fel a hulladékot, közte a teleírt papiruszokat, amelyek a száraz éghajlatnak, valamint a mindent belepő homoknak megőrződtek.
A betemetett szeméttelepről egy évezredre megfeledkeztek, míg 1896-ban két fiatal oxfordi kutató Bernard Grenfell és Arthur Hunt meg nem kezdte Oxyrhynchus feltárását.
Az oxyrhynchusi papiruszokat immár egy évszázada kutatják. A páratlan dokumentumok egy része elveszettnek hitt irodalmi műveket tartalmaz: előkerültek Szophoklész (Kr.e. 497-406) drámái, Menandrosz, a komédiaköltő (Kr.e. 342-290) művei, ahogy a Kr.e. 6. század elején élt költőnő, Szapphó versei.
Az irodalmi művek azonban csupán a papiruszok egytizedét teszik ki, a többi számlák, korabeli adóbevallások, kérvények, hivatalos irományok és magánlevelek, amelyek bepillantást engednek az ókori város életébe.
Így a papiruszoknak hála megtudható, hogy bizonyos Aurelius, a hentesmester kölcsönt vett fel, és a kilencezer ezüst denariust vállalkozásának bővítésére fordította. Egy Sarapias nevű jövendő nagymama Kr.u. 127-ben íródott levélében arra kéri lányát, hogy térjen haza, s otthon adjon életet gyermekének, így ő is jelen lehetne unokája születésénél.
