A Tel Sikmona-lelőhelyet az 1960-as években kezdték el feltárni, ekkor kerültek napvilágra a Kr.e. XIV és a Kr.e. XI. század között létezett egy bibliai királyságbeli ősi település maradványai.
Az archeológusok a régi légi felvételeken kirajzolódó épület helyét kezdték el keresni, bár egyáltalán nem voltak biztosak, hogy erőfeszítéseiket siker koronázza.
“Valóságos csoda, hogy képesek voltunk azonosítani a helyét” – hangsúlyozta a két ásatásvezető – Saj Bar és Mihael Eizenberg, a Haifai Egyetem régészei.
Mint kiderült, a föld egy “tipikus” korabeli négyszobás házat rejtett. A mozaikpadlók és a többi leletanyag arról tanúskodik, hogy tehetősek voltak egykori lakói.
Előkerült egy feliratos pecsétnyomó is, s mennyiben sikerül megfejteni a feliratot, fény derül arra, hogy valójában izraeli vagy föníciai településről van-e szó.
A feltárások során előkerült egyéb leletek a földközi-tengeri szomszédokkal, egyebek közt Ciprussal és Libanonnal való kiterjedt kereskedelemről tanúskodnak, ahonnan az áru kerámiaedényekben, amforákban érkezett. Így találtak az ókorban oly becses bíborfestéket “szolgáltató” tüskés bíborcsigák – Bolinus brandaris – szállítására szolgáló edényeket is.
