Dr. Daniel Mortlock az londoni Imperial College kutatója szerint a csillagászati objektum csak technikailag kvazár, valójában egy szupermasszív fekete lyuk születésének lehetünk tanúi.
A kvazár abból az időből való, amikor az ősrobbanás után az Univerzum a semleges állapotból az ionizált állapotba tért át. A kozmikus sötét középkornak vetettek véget a kvazárok az úgynevezett reionizációs korszakban, ettől az időponttól kezdve tette ki a Világegyetem nagy részét a mai napig a leggyakoribb anyagállapot: a plazma.
A kvazár az ULAS J1120 0641 katalógusjelet kapta. Mindössze csak 770 millió esztendő válassza el a Világegyetem születésétől a Nagy Bummtól. Az objektumot a világon a legtávolabbról érkező gamma-kitörésével a Hawaii Mauna Keán épített UKIRT infravörös mélyégészlelő teleszkóppal mérték be.
Ionizált gázt jelent, a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett.
Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz.
Mivel az elektronok már nem lesznek az atomokhoz kötve, hanem a plazmában szabadon mozoghatnak, a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhatásba lép.
A látható Világegyetem anyagának 99%-a ebben a halmazállapotban van.
A plazma állapot csak igen magas hőmérsékleten, 10 000 Celsius fok körül kezd kialakulni, mert csak itt áll rendelkezésre az elektronok leszakításához szükséges energia. (forrás: Wikipedia)
