A Chicago mellett működő Fermilab – Fermi National Accelerator Laboratory – , FNAL, amelyet 1967-ben alapítottak, nagyenergiájú részecskefizikára specializálódott. Legnagyobb gyorsítója, a Tevatron, amely két nagy összetett detektorból – CDF és DZero – áll, 1983 óta működik.
Áprilisban jelentették be a Tevatron fizikusai, hogy a proton és antiproton ütköztetések során néhány hét leforgása alatt kétszer észleltek váratlan részecskekiáramlást. A bejelentés élénk érdeklődést váltott ki tudományos berkekben, a fizikusok azt találgatták, vajon megtalálták-e a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozont – isteni részecskét – vagy esetleg más elemi részecskéről van szó.
Volt olyan elképzelés is, miszerint az új részecske hasonlatos lehet a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéihez, az úgynevezett W és Z-bozonokhoz. Utóbbiak a gyenge nukleáris erőket közvetítik, ahhoz hasonlóan, ahogy a fotonok közvetítik az elektromágneseseket.
Egyesek az új részecskét Z-bozon egyik szokatlan változatának tartották. Mások az új részecskétől várták a szuperszimmetria elmélet zavaró problémáinak megoldását. Vannak, akik úgy vélték, az új bozon egy 16 GeV körüli tömegű technipion részecske, ami egy eddig ismertelen, úgynevezett Technicolor erőt igazolna.
Ám a DZero detektor szakembergárdája nem tudta megismételni a CDF-kísérletben kapott eredményeket.
“Kétszázbillió részecskeütközést vizsgáltunk, ám nem sikerült kimutatnunk a CDF-vizsgálatokban észlelt részecskekiáramlást” – hangsúlyozta közleményében Dmitri Denisov, a DO szóvivője.
Stefan Soldner-Rembold, a DO-kísérlet másik szóvivője azt emelte ki, hogy mennyire fontos bármilyen új észlelés független szakértők általi ellenőrzése.
“A Tevatron kétfajta kísérleteket folytat, így ellenőrizhetjük egymást, Így működik a tudomány” – fogalmazott Stefan Soldner-Rembold.
A Tevatron közleménye szerint a CDF és a DZero szakértőiből kutatócsoportot hoznak létre, amely elemzi majd a két kísérlet során kapott eredményeket.