Az anyagot a tudomány a kvark-gluon plazma néven ismeri. Olyan ősi halmazállapotú, az Ősrobbanás után közvetlenül volt csak jelen természetesen Univerzumunkban.
A plazma több mint százezerszer melegebb és sűrűbb, mint egy neutroncsillag (körülbelül 15-20 millió Celsius-fok lehet). A kvark-gloun plazma úgy viselkedik, mint egy tökéletes folyadék, és ha mérlegre tennénk (illetve tehetnénk) egy köbcentimétere 40 milliárd tonnát nyomna.
Ahogy a neve is sugallja szabad kvarkok és gluonok alkotják. A kvarkok építőkövei a pozitív töltésű protonoknak és a semleges töltésű neutronoknak. A gluonok olyan részecskék, melyek a plazmában mintegy egymáshoz ragasztja a kvarkokat, a szuperforró és szupersűrű kvark-gluon plazmává.
A részecskeütköztetéssel most előállított anyag kétszer olyan forró, mint az eddig a New York-i Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban bemért “ősrobbanáskori ősleves”.
A jövőben a fizikusok arra számítanak, a Nagy hadronütköztetőben a kvark-gluon plazma még sűrűbb formáit teremthetik meg, hiszen az ütköztető még mindig csak feleakkora energiával üzemel, mint amekkora kapacitással bírna.
