Modellszámítások szerint a világon mintegy 3050 olyan kétéltű-, illetve 160 szárazföldi emlősfaj élhet, amelyeket még nem ismernek a kutatók. Ez a ma ismert fajok 48, illetve három százalékát jelenti.
Xingli Giam, a Princetoni Egyetem munkatársa elmondta, számításaik végzésekor az eddigi leletek arányát és az egyes területeken végzett kutatások intenzitását vették figyelembe.
Csaknem mindegyik, az elmúlt évtizedben felfedezett fajt azonnal a veszélyeztetett kategóriába kellett sorolni. Ennek oka egyrészt, hogy csökken a háborítatlan életterek nagysága. Másrészt azok a fajok, amelyek eddig elkerülték a tudósok figyelmét, többnyire eleve kis elterjedési területen élnek csak meg. Már csupán ez a tény rendkívül sebezhetővé teszi őket.
Xingli Giam “totális katasztrófának” nevezte a jelenséget, egyrészt mivel “azok az élőhelyek, amelyek a legnagyobb faji sokszínűséggel rendelkeznek, egyre jobban megváltoznak, és így kihalhatnak az ott élő fajok. Másrészt az egyetemek és a támogatók is egyre inkább csökkentik a rendszertani vizsgálatokra és a biodiverzitás kutatására fordított kiadásaikat”. Ezért igen kicsi a lehetőség arra, hogy visszafordítsák a folyamatot.
AJÁNLOTT LINKEK:
A természetvédelmi világszövetség vörös listája a kihalóban lévő fajokról (IUCN)
