A Bika csillagképben tőlünk 6500 fényévnyire található szupernóva-maradványt, a Rák-ködöt körülbelül ezer éve ismeri az emberiség.
Fénye 1054-ben érte el a Földet, ebben az esztendőben arab és kínai csillagászati leírások alapján 23 napon át szabad szemmel is figyelemmel kísérhették.
Idén április 12-től a NASA Fermi gammasugárzást mérő űrteleszkópja először észlelt hat nap alatt halványuló kitöréseket, az egyik kitörés 30-szor nagyobbnak tűnt az átlagosnál.
A tudósok feltételezik a hatalmas kitörésekért a Rák-köd középpontjában forgó neutroncsillag – azaz pulzár – szerkezetátalakulása okozhatja. Ezek a változások a fénysebességhez közeli sebességre gyorsítják az elektron részecskéket. A szupergyors részecskék kölcsönhatásba léphetnek a pulzár mágneses mezejével, és a folyamat erőteljes gamma-sugárzást gerjeszt.
AJÁNLOTT LINKEK:
Furcsa kitörések a Rák-ködben (NASA)
Olvass többet a Rák-ködről! (Wikipedia)
