A New York-i Columbia Egyetem kutatói standard éghajlati modellekkel vizsgálták az ózonlyuk hatását az időjárásra. Ekkor jutottak arra az eredményre, hogy a Ausztrália aszályos klímájáért 35%-ban az ózonlyuk tehető felelőssé.
Az ózon – mivel igen könnyen lebomlik – könnyen lép reakcióba más a stratoszférában molekulatöredékekkel, így például a klórral, mely nagy mennyiségben szabadul fel a különböző ipari tevékenységek és erdőtüzek során.
Az ilyen kémiai reakciók hatására alakult ki a téli hónapokban az ózonlyuk, ami az 1970-es évektől az Antarktisz, az 1990-es évektől az Északi-sark fölött jelenik meg időszakosan.
Az ózonréteg a Föld természetes “napvédője”, mely a gátolja központi csillagunkból érkező káros ultraibolya sugárzást, amely a bőrrák kialakulásáért is felelőssé tehető. Nélküle több lenne a bőrrákos, eltűnnének a szardellák, megszaporodna a szürke hályogosok száma, és a Föld globális hőmérséklete megemelkedne.
Az antartiszi ózonlyuk növekedését a tudósok szerint 2045-re 2060-ra mindenképpen ki kell javítani.
A hónap elején nemcsak a déli, hanem az Északi-sark fölött is az ózonréteg legrosszabb állapotát mérték – állítja a Meteorológiai Világszervezet. Az északi félteke felett az ózonszint körülbelül 4%-kal csökken évente.
AJÁNLOTT LINKEK:
Az ózonlyuk kiszárítja Ausztráliát (BBC News)
Tudj meg még többet az ózonrétegről! (Wikipedia)
