System International d’Unites – ennek a rövidítése az SI mértékrendszer, amelyet hazánk is alkalmaz és elfogad, kötelező jelleggel 1960 óta.
A hosszúság és a távolság megállapításában a franciák jeleskedtek. A görög metron szóból származtatva méternek (mérték, távolság a jelentése) nevezték el az új hosszúsági egységet. Alapja a Föld Párizson áthaladó délkörének negyvenmilliomod része volt.
2,465 MÉTER:
A méréseket már 1791-ben elkezdték, a párizsi csillagvizsgálón áthaladó délkör 10 foknyi szakaszán, valamint a Dunkerque és a Barcelona közötti szakaszon. A szakasz előnye az volt, hogy mindkét oldalra kiterjedt a 45 fokos szélességi kör, végpontjai pedig a tengerszinten voltak.
1795-ben elkészült az etalon rúd, a „levéltári méter”, amely egy sárgaréz rúd, mérőhasáb volt. 1798-ban befejeződött a két expedíció (két helyszínen mértek), és végül 1 méter 443,296 párizsi vonal lett.
A 19. század végén a különböző nemzetközi mérésügyi bizottságok már a megtestesült méterrudakat tekintették a rendszer alapjának, egy 1874-es magyar javaslat is erre ösztönzött.
Az ősmétert a franciák tervezték, de Kruspér Istvánnak is voltak javaslatai: X keresztmetszetű volt, 90 százalékban platina, 10 százalékban irídium ötvözetéből készült. Összesen harminc, sorszámozott rúd került „forgalomba”, Londonban készítették el azokat.
Párizs, a méter egyik etalonja:
A 6-os közelített leginkább a levéltári méter hosszához, ez lett az ősméter, a többit a mérési egyezményt elfogadó országok között kisorsolták 1889-ben.
200 MÉTER:
Magyarország a 14-es sorszámút kapta, sokáig a Nemzeti Bank pincéjében, majd a Mérésügyi Hivatalban őrizték, de rendszeresen Párizsba küldték ellenőrizni – ezek bizonyították, hogy folyamatosan változtatja méretét az anyag a természete miatt.
Így néz ki egy méterrúd – ez az amerikaiaké:
Egy elektromágneses eljárás után más definíciót is hoztak a méterre (arra gondolván, hogy az ősméter megsemmisül), a vörös kadmium hullámhosszát figyelembe véve. Ezt 1960-ban felülvizsgálták. Innentől kezdve: „a méter a 86-os tömegszámú kripton izotóp 2p10 és 5d5 energiaszintjei közötti átmenetnek megfelelő, narancsszínű sugárzás hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa”. Világos…
8848 MÉTER:
A méter ma érvényes definícióját egy, az Egyesült Államokba menekült magyar fizikus, Bay Zoltán (a fénysebességet kutatta) alkotta meg: „1 méter az a távolság, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc alatt tesz meg”.
AJÁNLOTT LINKEK:
A méter története (sasovits.hu)
A méter, mint hosszmérték (wikipedia)
Magyar törvények (1000ev.hu)
A méterről röviden (kislexikon.hu)
Akadémiánk és a méterrendszer bevezetése (members.iif.hu)
