Az ész a fontos – 65 éves Bródy János

Budapest, április 5. – Ezen a napon született a magyar beat zene egyik megteremtője, a Fonográf és az Illés tagja, zeneszerző, énekes, Bródy János.

Ha létre kellene hozni a magyar zenei élet legbefolyásosabb embereinek listáját, ott ő minden bizonnyal igen előkelő helyet kapna. Bródy János, ha megszólal, annak súlya van.

1964-ben, az érettségi után került az Illés együtteshez. Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Illés Lajos és Pásztory Zoltán társaságában nemzedékek támasza, gondolkodásának, ízlésének meghatározója volt. 1973-ban feloszlott az Illés, következett a Fonográf-korszak (1974-1984) a két Tolcsvayval és Móricz Mihállyal.

Illés – Ta-tarada-dam:

A Fonográf egy műhely is volt, ott készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei, melyeket legfőképp Bródy segített. Szövegeit erősen cenzúrázták, de aki akart a sorok között olvasni, tudott.

Fonográf – Hunyd le a szemed:

„ Amit akkor létrehoztunk, az fiatalságunk önkifejezési mámorának volt természetes formája, és különös, hogy mára ezek jó része kultúrtörténeti eseménnyé vált, adatokká egy lexikonban. Bár az Illés mostanában is gyakran hivatkozási alap a könnyűzenében, a zenekar átütő erejét, úttörő jellegét nem kétségbe vonva sokan vannak, akik a Fonográf zenei hangzását többre értékelik.

Zenei szempontból a Fonográf talán valóban összetettebb, színesebb repertoárt hozott létre, mint annak idején az Illés. Ne feledjük azonban azt sem, hogy míg az Illést anno megfosztották a külföldi lehetőségek többségétől, a Fonográfnak jelentős nemzetközi sikerei is voltak” – jelentette ki nemrégiben az MTI-nek Bródy János.

Nemrég derült ki a nyilvánosság számára, hogy az Omega két korszakos lemezére – Csillagok útján (1978) és Gammapolis (1979) – is Bródy János írta a szövegek többségét, az egykori Gemini együttestag, későbbi üzletember Várszegi Gábor nevén.

Földvár felé félúton:

A két korszakalkotó zenekara után szólókarrierbe kezdett, és dalai sokaknak meghatározó élményt jelentettek. Az ifjúsági klubok egyik kedvenc fellépője volt, nem véletlen, hogy a politika is fente rá a fogát.

Első lemeze (Hungarian blues, 1980) már olyan dalokat tartalmazott, mint a Mama, kérlek, a Földvár felé félúton, a Filléres emlékeim. A második albumon (Ne szólj szám, 1985) jelent meg a sokáig betiltott Ha én rózsa volnék című dal. 1994-ben adta ki Az utca másik oldalán című lemezt, mely a szokottnál is ironikusabbra sikeredett, majd 1989-ben a Hang nélkült.

2001-ben ismét albummal jött ki, Kockázatok és mellékhatások címmel, melyben személyes tapasztalatait foglalta dalba az élet mindennapi dolgairól. Ezt és Az utca másik oldalán címűt nemrégiben újra kiadták dalszövegekkel, új borítókkal.

Haggyá’ má’ békibe’:

Bródy János (beceneve Tini) szövegíróként közel 500 dalt jegyez, melyek jelentős részét nem ő énekelte, hanem Szörényi Levente, mint az Illés és a Fonográf énekese, Koncz Zsuzsa és Halász Judit.

Színpadi művek elkészítésében is jeleskedett, elég csak a Szörényivel jegyzett István, a király rockoperára gondolnunk.

Bródy János Kossuth-díjas, Fonogram-életműdíjas művész, négy gyermeke van. Ősszel új albummal jelentkezik majd…

AJÁNLOTT LINKEK:

Bródy János hivatalos weboldala (brody.mediastorm.hu)
Bródy a port.hu-n (port.hu)
Egy legendás dal (youtube.com)
És egy másik (youtube.com)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.