Edinburghban Nik Morton és munkatársai egérkísérleteket végeztek azért, hogy tisztázzák, milyen különbség van a testet formázó egészséges zsírszövet és a kóros elhízáshoz vezető, hasi zsír összetétele között.
A skót kutatók kimutatták, hogy a kóros zsírszövetben sok az úgynevezett 11BetaHSD1 fehérje. Azt találták, hogy kalóriában gazdag táppal etetve a kísérleti egereket, négy hét múlva azok az állatok, amelyeknek szervezetében sok volt ebből a fehérjéből, hasi elhízás következtében dagadttá váltak.
A kétféle zsírszövet létezése régi témája az elhízással foglalkozó tudományos vizsgálatoknak. A zsír nem csupán alakunkat megszabó szövet, hanem hormonokat előállító szerv: a legnagyobb belső elválasztású mirigy, amely hormonokat termel. Ilyen szempontból a hasi zsír igen kedvezőtlen és káros, ezért nem mindegy, hogy mennyi van belőle.
Korábbi vizsgálatok azt jelezték, hogy a csípőtájon található zsírok döntően energiatartalékot jelentenek, valamint a szépségipar fontos kellékét. Ezekben a zsírsejtekben kevesebb van a kóros fehérjéből és nem okoz elhízást.
A munkacsoport most lázasan dolgozik annak vizsgálatán, hogyan működik ez a fehérje, mert ha ennek hatásmódját sikerül kideríteni, a gyógyszerkutatók elkészíthetik azt az új testsúlycsökkentő szert, mely az eddigieknél hatásosabb, ugyanakkor biztonságosabb lehet.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a testformáló fehérjéről (Wikipedia)
A fehérjéről szóló tanulmány kivonata (Diabetes)
