“Az első vizsgálatok után, amelybe 184 kísérleti személyt vontunk be, magunk is meglepődtünk az eredményen. Annyira hihetetlen volt, hogy megismételtük a tesztet – és az eredmény ugyanaz lett” – jelentette be egy washingtoni konferencián Ellen Bialystok, a torontói York University kutatója, akinek szavait a Die Welt idézte.
Aki rendszeresen beszél két nyelven, az fokozza a memóriájának a teljesítményét, ezáltal pedig tréningben tartja az agyát. A kétnyelvű emberek agyában lényegesen összetettebbek a memórián belüli kötődések. Két kerék és a hozzájuk tartozó pedálok elképzelésekor egynyelvű embereknek csak a “kerékpár” szó jut az eszükbe. A kétnyelvűek agyában viszont fölmerül a “bike” vagy a “bicicleta” szó is: egyetlen kötődés helyett kettő aktivizálódik az agyban.
“Aki az iskolában tanult idegen nyelve(ke)t, szintén ismeri a kerékpár szó megfelelőjét az adott nyelveken, és ki is tudja ezeket mondani. De csak akkor, ha tudatosan gondol rá. Aki viszont két nyelvet beszélve nőtt fel, annak a fejében mind a két nyelv mindig egyszerre aktív” – magyarázta a jelenséget Bialystok.
A közvetlenül a homlok mögötti agyrészt (prefrontális cortex) a kétnyelvű emberek esetében sűrűbben szövik át a kötődések. Ráadásul náluk a két agyfélteke sokkal gyakrabban működik egyidejűleg, mint egynyelvűek esetében.
Akinek csak egy anyanyelve van, és az iskolában tanult idegennyelv-tudását esti tanfolyamokon próbálja felfrissíteni, az is tesz valamit a memóriája teljesítményének fokozása érdekében. Azt a jelenséget azonban, amely az időskori demencia jelentkezését évekkel kitolja, eddig csak kétnyelvű környezetben felnőtt személyeknél sikerült kimutatni.
“Minden kis lépés segít egy kicsit – állítja Bialystok. – Aki 40 vagy 60 éves fejjel még nekivág egy új nyelv megtanulásának, abból ugyan aligha lesz már kétnyelvű ember, ám önmagában a tanulás is aktivizálja az agyat. Ez pedig olyan, mintha olajozná az agy motorját.”
A kanadai pszichológus szerint más módszerek is alkalmasak a motor karbantartására – például az aerobic. A jóga és a torna viszont – a közhiedelemmel ellentétben – nem javítja a memória teljesítményét.