A dél-amerikai óriás rövid arcú medve – Arctotherium angustidens – Argentínában, két és fél millió éve a pleisztocén idején, az utolsó nagy jégkorszakban élt. Két lábra álva 3,3 méter magas lehetett, példányai másfél tonnát nyomtak.
“Annak idején ez a medve lehetett a legnagyobb és lehatalmasabb szárazföldi ragadozó a világon” – nyilatkozta Leopoldo Soibelzon paleontológus a Discovery Newsnak.
A gigantikus medve megkövesedett maradványaira La Plata városban bukkantak még 1935-ben. Az ősmaradványokat évtizedeken át a helyi múzeumban őrizték.
Napjainkban azonban felkeltették a Kelet-Tennesse Állami Egyetem tudósainak érdeklődését, akik elhatározták, hogy rekonstruálják a hatalmas medvéket. A hím medve lábcsontjai alapján 2011-re modellezéssel sikerült megbecsülni a medve tényleges magasságát, s ezzel az Arctotherium angustidens megkapta a Guiness Rekodok Könyvében minden idők legnagyobb medvéje címet. (Az eddigi rekord egy hím jegesmedvéé volt, mely 997 kilogrammot nyomott.)
Hatalmas egy emberhez képest:
Számos növényevő élt akkoriban Dél-Amerika vidékein. Ezek a fajok jó vacsorát szolgáltattak a nagy medvéknek, akik azért nőhettek ekkorára, hogy védekezzenek más kisebb ragadozó emlősök ellen, s csúcsragadozóként uralják a terepet. A hím medvék egymással, de akár kardfogú tigrisekkel is harcolhattak, derül ki a Arctotherium angustidens csontjain felfedezett sérülésekből.
A pleisztocén időszaka kedvezett a nagy medvék terjedésének, akik a korszak megafaunájának részei voltak. Észak-Amerika és Európa is otthont adott az óriás barlangi medvéknek, az Ursus spelaeusnak. A jégkorszakban élt óriások – óriáslajhár, óriáshód, mamut – eltűnése a nagy kihalások egyik legérdekesebb talánya. A világ legnagyobb medvéjének pusztulását a terjeszkedő ember túlzott vadászata, a klímaváltozás és a járványok is okozhatták.
AJÁNLOTT LINKEK:
Részletesebben az óriásmedvéről – angolul (Discovery News)
Az ősmedvéről szóló tanulmány kivonata – angolul (Journal of Paleontology)
