Az idén január 19-én lesz az első telihold, amelyet a farkas holdtöltéjének neveztek el az amerikai őslakosok, hiszen a tél közepén a kiéhezett farkasok falkákban gyülekeztek az indián falvak közelében.
A februári teliholdat, amely idén 18-ra esik, havas holdtöltének keresztelték el, mivel az év második hónapjában esik a legtöbb hó. Ilyenkor keservesen nehéz feladat a vadászat, így nem csoda, ha az indiánok ínséges holdtöltének is nevezték a februári teliholdat.
A márciusi, amely 19-én lesz, a “férges” telihold: az idő melegebbé válik, s a talajból kimerészkednek a földigiliszták. Némely törzs a varjak holdtöltéjének nevezte, hiszen a varjak károgása jelzi a tavasz beköszöntét, de elterjedt volt a “kérges” telihold elnevezés is, mivel a nappal megolvadt hó felszínén éjjelente ropogós kéreg keletkezett.
Az áprilisi holdtölte, amely az idén 17-re esik, a “rózsaszín” telihold – ilyenkor jelennek meg az első tavaszi virágok, a rózsaszín és fehér lángvirágok.
Május 17-re esik a virágos holdtölte, hiszen ebben a hónapban már virágdíszbe öltözik a természet. Szokás volt a májusit tejes holdtöltének vagy kukoricavetési teliholdnak is nevezni.
A júniusi telihold, amely 15-re esik, az epres holdtölte, a júliusi, amely szintén 15-én lesz, pedig a szarvasbikáé – ilyenkor kezdenek ugyanis kinőni az új agancsok. Az augusztus 13-i a tokhal teliholdja lesz, a szeptember 12-i az aratási holdtölte, az október 11-i pedig a vadászati.
Novemberben az idén 10-én lesz a holdtölte, amelyet az indiánok a hód teliholdjának neveztek: az évnek ebben az időszakában állítottak csapdát, hogy elegendő hódprémet biztosítsanak a téli öltözékhez.
Szintén 10-re esik a decemberi holdtölte, amely a fagyos telihold nevet kapta, ilyenkor veszi a tél birtokba az északi féltekén a Földet. Az indiánok még a hosszú éjszakák holdtöltéjének is nevezték, hiszen decemberben a legrövidebbek a nappalok.
