Grönland harmadik legnagyobb, 4500 lelket számláló városának lakói aggódnak a nap korai feltűnése miatt. “Ide mindig csak január 13-án érkezik meg a nap. Valami nincs rendjén…” – gondolják.
A kutatók kizárják, hogy a jelenségnek geofizikai vagy csillagászati okai volnának. Wolfgang Lenhardt, az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet geofizikai részlegének vezetője szerint semmi sem változott a Föld tengelyén és forgásán.
Thomas Posch, a Bécsi Egyetem asztronómusa szintén kizárta, hogy a sarki éjszaka korai végének csillagászati oka volna. Azt gyanítja, hogy a megfigyelés a horizont helyi változására vezethető vissza. A grönlandi jégtakaró felgyorsult olvadása révén alacsonyabban helyezkedhet el a horizont, és az eddigieknél korábban láttatja meg a napot.
Lenhardt egy légköroptikai jelenséggel az úgynevezett Novaja Zemlja délibábbal magyarázza a nap korai feltűnését. A Novaja Zemlja jelenség során amikor az északi féltekén közeledik a tavasz, a sarkkörön túl a több hónapig tartó éjszaka után felkel a nap. A délibáb hatására a fény napokkal a napkelte előtt megjelenhet a horizonton.
AJÁNLOTT LINKEK:
Novaja Zemlja jelenség (Légköroptika)
Novaya Zemlya effect – angolul (Wikipedia)
