Az amerikai vesegyógyászok új vizsgálatában tíz egyetem 54 művese állomása vett részt. A munka 2006-ban indult és idén márciusban fejezték be. A betegek véletlenszerű besorolásban vagy hagyományos módon, hetenként háromszor kerültek művese kezelésre, vagy a hemodialízis minden héten hatszor történt.
A vese működésének javulása mellett a betegek szívének állapotát is részletesen vizsgálták. A bal kamra tömegének mérésével igyekeztek fölmérni a szív állapotának alakulását, ezen kívül még számos más vizsgálatot is elvégeztek, még a gondolkodási képesség esetleges változását is igyekeztek fölmérni.
A hetenként hatszor végzett hemodialízis jelentősen javította a vérnyomást és a művesekezelés során gyakran gondot okozó vérfoszfát szintet. Nem találtak értékelhető javulást a gondolkodási képességben, a depressziós hajlamban, vagy a vérszegénység kezelésére alkalmazott gyógyszerek használatában..
“Egyértelmű, hogy a gyakrabban végzett művesekezelés, alkalmanként kisebb dózissal, nagyobb heti kezelést eredményezett. Ennek eredményeként a betegek szíve egészségesebb maradt, jobb lett a vérnyomás és jobb lett a betegek közérzete is, mintha hetenként háromszor történt a dialízis” – mondta Griffin P. Rodgers, a vizsgálat vezetője.
A művesekezelésre szoruló betegek hetenként általában három alkalommal kerülnek a művese állomásra, és így állapotuk jól egyensúlyban tartható.
Az Egyesült Államokban egy évtizeddel ezelőtt megvizsgálták, hogy a kezelés mértékének növelésével a betegek állapota jelentősen befolyásolható-e, de a hetenként háromszor történő hemodialízis hatásához képest a hosszabb beavatkozás nem lett lényegesen eredményesebb.
Ha a vese működésének mintegy 90 százaléka már kiesik, vagy veseátültetésre van szükség, vagy művesekezelésre, amíg megfelelő, alkalmas vesét sikerül találni.
