Tudomány

Kína előre tör a tudományban

Administrator

2010. 11. 23. 07:43

A világ vezető tudományos hatalmává válik-e Kína? Egy jelentés megmondja.
Korábban a témában:

A világ vezető tudományos hatalmává válik-e Kína? A kérdés felvetésére az UNESCO-nak, az ENSZ nevelési, tudományos és oktatásügyi szervezetének a tudományról kiadott idei jelentése indította a párizsi Le Monde-ot.

Az öt évvel ezelőtti hasonló felméréshez képest ugyanis a legfőbb változást éppen Kína előretörése jelenti ezen a téren is. A jelentés nem az idei, hanem a két-három évvel ezelőtti adatokat dolgozta fel, de a benne jelzett trend azóta csak erősödött.

EGYRE TÖBB A TUDÓS

A változás látványos. 2007-ben Kínában 1 millió 423 ezer kutató működötte. Számuk már azóta csaknem elérte az Egyesült Államok, illetve Európa kutatási-fejlesztési szektorának létszámát, ám – mutatott rá Soete – a 2008-2009 évi válság a fejlett országokban a kutatók toborzásának lassulására vezetett, Kínában viszont 2008-ban nőtt a tudományos közösség: 1 millió 592 ezer főre bővült. Mára mind Kína, mind az Egyesült Államok, mind Európa nagyjából a tudományok művelőinek 20-20 százalékával rendelkezik.

Gyökeresen más persze a sorrend az 1 millió lakosra jutó kutatók tekintetében: Kínában ez a szám 1070, ezzel a nemzetközi középmezőnyben van az ország, messze Japán (5573), az Egyesült Államok (4624) vagy az Európai Unió (2936) mögött.

A meghatározónak tekinthető kutatás-fejlesztési beruházások tekintetében azonban még messze az Egyesült Államok vezet, a 2007-ben a világon erre fordított erőforrások csaknem egyharmadával.

EGYRE TÖBB A PUBLIKÁCIÓ

Fontos jelzőszám a publikációk száma: 2002-höz képest 2008-ban a kínai tudományos közlemények aránya megkétszereződött és elérte a 10,6 százalékot, más feljövő országok, mint például Brazília szintén hasonló ugrást produkáltak ezen a téren, viszont a tudományban továbbra is döntő súlyt képviselő fejlett országok közlései 83 százalékos arányról 75 százalékra csökkentek.

A képet finomítja viszont az ugyancsak fontos minősítő tényezőnek számító hivatkozások száma, amely a kínai publikációk esetében még jóval alacsonyabb. Hasonló hátránya van még Kínának a bejelentett szabadalmak terén, ám Luc Soete szerint a különbség csökkenni fog.

EGYRE TÖBB A “TERMÉK”

A kínai tudományos-technológiai fejlődést azonban nem csupán statisztikák és beruházási volumenek illusztrálják, hanem olyan termékek is, mint a Tianhe-1, a Jiaolung vagy a Chang’e 2 is.

A három közül az első októberben került a figyelem előterébe, mivel az amerikai Jaguart megelőzve a világ leggyorsabb szuperszámítógépévé vált.

A második – tervezői szerint – a világ legmélyebbre merülő tengeralattjárója lesz: nyáron már elérte a 3789 métert, hamarosan 5000 méterre készül alásüllyedni és a cél a 7000 méter.

A harmadik október 1. óta kering a Hold körül és már felvételeket készített a Szivárványok völgyének térségéről, ahol le kell majd szállnia.

EGYRE TÖBB AZ INNOVÁCIÓ

Kína csak az utóbbi években jelent meg ezekben a szektorokban, amelyek egyébként közvetve katonai érdeket is képviselnek, a Tianhe-1-et például a védelmi technológiák egyetemén tervezték és kivitelezték. Akárcsak a kínai űrkutatás, amely már sikeresen bocsátott fel földkörüli pályára ember irányította űrhajót, ezek az eredmények jelzik, hogy Kína a munkaerő-igényes gazdasági modellből az innovációs gazdaság felé kíván haladni – ezt írja elő a 2011-15 évekre szóló 12-ik kínai ötéves terv is.

Míg 2008-ban a kutatási fejlesztési kiadásokra a GDP 1,54 százalékát fordította Kína, 2015-re el kell érni az évi 2,2 százalékot.

Hét új kiemelt kutatási szektort jelöltek meg – köztük az információs technológiát, az új anyagokat és az alternatív meghajtású járműveket -, amelyeknek a jövőben a kínai gazdaság pilléreivé kell válniuk.

Egy Sanghajban dolgozó francia tudós véleménye szerint azonban a vadonatúj laboratóriumokban ma még főleg kivitelező szakemberek dolgoznak, hiányzanak az igazi alkotó tehetségek, akadozik az egyetemek és a termelő vállalatok együttműködése.

Fontos tényezője viszont az ország tudományos terveinek az, hogy sok százezer kínai diák tanul külföldi egyetemeken. 2008-ban 70 ezren tértek közülük haza, miközben újabb 180 ezer kínai fiatal kezdte meg stúdiumait az ország határain túl. A hatóságok magas fizetésekkel és állásokkal próbálják visszacsábítani azokat, akik külföldön futottak már be tudományos karriert, erre egyre több a példa.

MULTIPOLÁRIS VILÁGTUDOMÁNY

Az UNESCO elemzése szerint Kína tudományos felemelkedése beilleszkedik abba a változásba, amelyben a mindmáig a ‘triász” meghatározó szerepe által jellemzett világtudomány egyre inkább multipolárissá válik – nem utolsósorban az internet gyors terjedése révén, amely különösen a feljövő országok előretörését gyorsította fel.

Kína számára jelentős technológia-transzfert tett lehetővé az is, hogy 2001-ben tagjává vált a Kereskedelmi Világszervezetnek. A kínai magánvállalatok erősödése pedig különösen a jövőre nézve lehet figyelemre méltó.

2009-ben egy EU-jelentés szerint a vállalatok globális kutatási, fejlesztési beruházásai 1,9 százalékkal csökkentek – ugyanakkor a kínai magánszektorban 40 százalékkal nőttek. Igaz, a teljes volumennek így is alig 1 százalékát képviselték – de a trendet kivetítve van miről gondolkoznia a világ tudósainak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.