A bolygó egyetlen más pontján sem él annyi növény- és állatfaj, mint az amazonasi őserdőben. A biológiai jelenség eredete és okai már Charles Darwin kora óta foglalkoztatja a tudósokat. Mindeddig a tudósok úgy vélekedtek, hogy az amazóniai ökoszisztéma az utóbbi kétmillió év eredménye, és a negyedkori éghajlatváltozással áll összefüggésben.
Amazónia geológiája, a csendes-óceáni tektonikus lemezek mozgása – amely az Andok hegyláncának megjelenéséhez vezetett – befolyásolta a vidék állat- és növényvilágának fejlődését.
Egy új Science magazinban megjelenő tanulmányban a kutatók a fajok eloszlásának jelenlegi mintáját hasonlították össze geológiai és molekuláris adatokkal, azzal a céllal, hogy feltárják: miként terjedt ki több mint egymillió négyzetkilométerre a páratlan biológiai sokféleség az Amazonas-folyó nyugati vízgyűjtő területén.
KISZÁRADT TÓBÓL LETT AZ AMAZONAS
A tanulmány megállapítása szerint ez a vidék 23 millió éve kezdett formálódni, köszönhetően az Andok kitüremkedésének.
A kutatók utaltak arra, hogy új elméletük átírja az óriási kiterjedésű tórendszer történetét is. Az Amazonas-folyó tízmillió évvel ezelőtti születése után ez a tórendszer kiszáradt, ezáltal lehetővé vált a növények és az állatok számára, hogy új helyeket hódítsanak meg, és gyorsan kialakuljon a biológiai sokféleség.
Ez volt az első alkalom, hogy paleogeográfusok, geológusok, paleontológusok és molekuláris biológiával foglalkozó szakemberek dolgoztak együtt a terület története titkának megfejtésén.
