Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó szakemberei szerint, mégiscsak voltak különbségek a neandervölgyi ember és a Homo sapiens szellemi képességei között.
A modern embert csak néhány gén különbözteti meg a neandervölgyitől, ezek azonban fontosak az agy fejlődése szempontjából.
Mivel a neandervölgyieknek és a modern embernek hasonló nagyságú volt az agya, a szakemberek eddig abból indultak ki, hogy kognitív képességeik is hasonlítottak. A modern ember agyának belső struktúrája azonban jelentősebb az agy méreténél. A lipcsei tudósok szerint a Homo sapienst az agy fejlődésének egy korai fázisa különbözteti meg a neandervölgyitől.
A kutatók neandervölgyiek fosszilis koponyákban megmaradt agylenyomata alapján végezték vizsgálataikat. A maradványok egy múzeum raktárában kallódtak, mire 90 év múltán felfedezték őket. A csontokat komputertomográffal világították át, majd a Max Planck Intézet Virtual Reality (Virtuális valóság) elnevezésű laboratóriumában rekonstruálták.Ez kimutatta, hogy az agy mérete a neandervölgyi és a modern embernél hasonló volt, azonban eltérés mutatkozott az agy fejlődésésben. A kutatások már a közvetlenül a születés utáni fejlődésben jelentős eltéréseket mutattak ki.
A lipcsei tudósok bíznak abban, hogy az új információk révén jobban meg lehet érteni ezeknek a géneknek a működését a mai modern embernél.
