Az amerikai Pediatrics című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban 1994 és 2004 között, Dániában született gyerekek adatait tekintették át. Kiderült, hogy az újszülöttkori sárgasággal diagnosztizált babáknál 67 százalékkal nagyobb valószínűséggel fejlődött ki a későbbiekben autizmus.
A kutatók elemzésükben arra jutottak, hogy az autizmus kockázata nagyobb volt a babánál, ha az anyának megelőzően már voltak gyerekei, és némiképp furcsa módon akkor, ha az újszülött október és március között jött a világra.
A szerzők feltételezik, hogy a kockázat évszakos változása összefügghet a várandós anyát érő napfény mennyiségével, és áttételesen a besárgulással.
Az első, illetve a további szülöttek kockázata közti különbséget magyarázhatja az anya vérében keringő antitestek eltérő szintje aszerint, hányadik terhességét viseli, de kapcsolatban lehet azzal is, hogy az első szülés után tovább – 3-4 napig – marad intézményi orvosi megfigyelés alatt a kismama és vele együtt a baba is, mint a további szüléseknél.
Az újszülöttkori sárgaságot az okozza, hogy a vérben megemelkedik az epefesték, a bilirubin szintje a vörösvértestek élettani szétesése következtében.
Az újszülöttek 60 százaléka “besárgul” a világra jötte utáni napokban, ám a bilirubin szintje általában már az első hét végére normalizálódik.
Ha azonban elhúzódóan magas marad e festékanyag szintje a vérben, akkor az a tanulmány szerzői szerint olyan fejlődési problémákat okozhat, amelyek a baba egész életére kihatnak.
