Anthony Wesley, a tapasztalt ausztrál bolygóészlelő 2009. augusztus 19-én lefotózta egy kis égitest (kisbolygó vagy üstökös) Jupiterbe való becsapódási nyomát, egy sötét foltot. Írja a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja.
Wesley felfedezése rávilágitott arra, hogy érdemes kis távcsövekkel is megfigyelni a Jupitert, mert reális esély van újabb kozmikus becsapódások felfedezésére. Később a világon sok megfigyelés készült a Wesley által észrevett foltról, köztük magyar asztrofotó is.
Egy éven belül tudománytörténeti jelentőségű felfedezést tettek amatőrcsillagászok: 2010. június 3-án ismét Anthony Wesley járt szerencsével Christopher Goval a Fülöp-szigetekről. Mindkét amatőr videófelvételen örökítette meg egy kis égitest Jupiterbe való becsapódási fényfelvillanását.
Ez történelmi észlelés volt, hiszen annak ellenére, hogy a Holdon már száznál is több meteor becsapódási fényfelvillanását rögzítették elektronikus képrögzitő technikával, nagybolygó esetén még soha nem sikerült a bravúros megfigyelés.
A napokban tették közzé a 2010. június 3-i eseményről végzett tudományos vizsgálatok eredményeit. A megfigyelések alapján a villanás a Jupiteren mintegy 2 másodpercig látszott. A beérkező test energiája mintegy 0,9-4,0 x 1015 (ezer billió) joule lehetett, ami kb. egytizede a Szibériában 1908-ban bekövetkezett Tunguz-jelenség energiájának. A Jupiterbe becsapódott test mintegy 8-13 méter átmérőjű lehetett.
Donald K. Yeomans a NASA kutatója szerint figyelemreméltó, hogy míg a Földdel tízévenkénti gyakorisággal ütközik egy kb. 10 méteres kis égitest, addig az ekkora méretű testek a Jupiterbe havonta többször is becsapódhatnak.
A Jupiter 2,5-szer nagyobb tömegű, mint a Naprendszer többi bolygója együtt. Bár a Föld eltörpül a Jupiter mellett – átmérője 11-szer kisebb -, azonban az óriásbolygó sűrűsége jóval kisebb a Földénél.
Ha a Jupiter nagyobb tömegű lenne a jelenleginél, valószínűleg összeroskadna. A belső egyre jobban összehúzódna a fokozott gravitációs erő alatt.
Az összehúzódás addig folytatódna, amíg a a magfúzió be nem indulna.
Néhány csillagász sikertelen csillagnak nevezi a Jupitert. (forrás)
