A kiállításon a 19. század első felének gépeivel, újító technikai megoldásaival találkozhatnak az érdeklődők.
Megtapasztalhatják, milyen volt az utazás a lebegővasúton, vagy hogyan működött az első dunai gőzhajó. A tárlaton számos, eddig a nagyközönség által nem ismert eredeti dokumentumot is bemutatnak. A budapesti múzeumok között elsőként a látogatók a telefonjaikra audio – kommentárokat tölthetnek le.
A gőzhajózás, az utak és vasutak építésének megkezdése, az Al-Duna és Tisza szabályozása, első gyáraink megalapítása, a Lánchíd felépítése mind a 19. felemelőnek is nevezett század idejére esett.
A vasút évszázada – szokták a 19. századra mondani, és valóban, 1827-ben kezdődött a magyar vasút története egy különleges szerkezettel, a Pestről Kőbányáig vezető lóvontatású függővasúttal.
A kiállításban kipróbálható a vasút egy 8 méteres rekonstruált szakasza.
A látogatók felléphetnek az első működő gőzhajóra a szintén rekonstruált működő Carolinára.
Vidats János ekegyára azzal tűnt ki kortársai közül, hogy pesti üzemében előbb lójárgány, majd alig pár év elteltével gőzmasina hajtotta a gépeket. A mára szinte a feledés homályába vesző gépezet a kiállításban kipróbálható.
A Duna és a Tisza szabályozásának műszaki alapjait szintén a 19. század első felében teremtették meg, elsősorban a minden korábbinál részletesebb vízrajzi térképek elkészítésével. E térképeket a kiállításban össze lehet vetni a mostani állapotokkal.
A kiállításban az egyes tárgyakhoz, dokumentumokhoz kapcsolódóan Bluetooth kapcsolattal rendelkező telefonokra audio kommentárok tölthetők le.
Ezt a látogatói tájékoztató rendszert a budapesti múzeumok közül elsőként a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban vezetik be, és – a tapasztalatoktól függően – a tervek szerint később a múzeum más kiállításaira is kiterjesztik
